Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Egy törvénytervezet a szövetkezetekről

5 lősség érvényesítése kérdésében a tervezet nagyon helyesen szakít a kereskedelmi 'törvény 'rendelkezésével s <az 1898-.XXIII. >t.-c. értelmében a közvetlen felelősség lehetőségét kizárja, mert mint a tervezet irányelvei mondják, a szövetkezet jogi személy s a hitelező a szövetkezettel, inem pedig a tagokkal lép jogviszonyba. Az üzletrész befizetésén és a felelősségen kívül a tervezet ismer •még „ia tagolk által esetleg vállalandó egyéb kötelezettségeket", miket .a 6. §. szerint az alapszabályoknak kell meghatározni, de amelyekről további és más intézkedés ninos jaavsolva. Az irányelvek megmondják, hogy ezeken mindenekelőtt azokat a különleges kötelezettségeiket kell érteni, (amelyekkel a szövetkezeti tag az üzletrészelken lés felelősségen kívül ia vállalathoz járulni köteles, pl. a fogyasztási szövetkezet tagjának kötelessége, hogy saját szövetkezeténél vásároljon; a tejtermelő (szövetkezet tagja tejtermését szövetkezetének szolgáltassa be stb. Nagyon helyes, hogy a itervezet ezen kötelezettségekre rámutat s azok szabályozását az alapszabályokba utalja, azt is belátjuk, hogy a törvény mini ilyen, ezen sokféle kötelezettségekkel részletesen nem Ifoglalkozhatik, ez esetleg speciális törvényeik tárgya lehet; de ha már a tagoknak esetleges „pótbefizetési kötelezettségét" (a veszteslégek pótlására, vagy új üzletágak bevezetésére) is ide kell sorozni, ezt nézetem szerint ily rövidesen elintézni nem lehet, egy ily zs'ebbevágó kötelezettség korlátait, esedékességének1 feltételeit a törvénynek részletesen kell szabályoznia. Mint a szövetkezet foglalom meghatározásából láttuk és a tagok jogai s kötelességeinek vizsgálatából tudjuk, a szövetkezeti tag vagyoni személyisége sóklkai szorosabban kapcsolódik a szövetkezethez, mint pl. a részvényesé a részvénytársasághoz, ugyanazért a szövetkezeti törvénynek nemésiak tarról kell gondoskodnia, hogy a szövetkezetbe való belépésinél a 'tag tudatos akarata érvényesüljön, hanem arról is, hogy a tag ezen kötelékből tisztességgel szabadulhasslon, ha azt érdekei úgy kívánják. Az előbbi célt szolgálja az írásos belépő nyilatkozat, amelynek a tervezet szerint az (alapszabály lényeges tartalmát (6. §.) s a belépőnek kifejezett (kijelentését kell tartialmiazlnia arról, hogy a szövetkezet kötelezettségeiért a felelősséget mily miértékiben vállalja el; az utóbbiról a tervezet 96. és 97. §-ai gondoskodnak. A kereskedelmi törvény a tagok kilépési jogában nem ismer korlátokat. Minden tagnak jogában áll a társaságból, előzetes felmondás mellett, minden üzletév végén egészen, vagy csak egyes üzletrészekre nézve k'iléplni. Ezen túlzott individualista felfogásra a tapasztalat rácáfol. Vannak szövetkezeti alakulatldk, különösein a termelő szövetkezetek között, ahol egy-egy tagnak részvétele a szövetkezet üzeimiében olyan fontos, hogy kiválásuk az egész szövetkezet létét veszélyezteti. Ugyanazért nagyon célszerű a tervezet újítása, amely szerint az alapszabály hosszabb, de legfeljebb két évi felmondási (időt állapíthat meg, sőt iá kilépést a tag-