Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Végrehajtási vagy telekkönyvi ügynek kell-e tekinteni a "védett birtok" telekkönyvi feljegyzésének törlése iránti eljárást?

35 A könyv összefonódó egység; gyakorlat és elmélet kiegészítik egymást. Bizonyos erőszakot teszünk tehát az igazságon, miikor külön kiemeljük belőle a birói gyakorlat összeállítását. Csak aki hasonló útvesztőben már utat vágott, tudja illően mélíányolni azt a szorgalmat, fáradságot nem ismerő gondos munkát és rendszerezést, melyet szerző kifejtett az egyes szakaszoikhoz vágó joggyakorlat összeszedésében s az egyes szakaszokon belül önálló címek alatti feldolgozásában. Szerző a ma élő teljes váltójogi gyakorlatot adja könyvében. A törvényi fejezeteken belül az egyes címek s ezeken belül az időrendi és értelmi, logikai sorrend megállapítása példaképül fog szolgálni hasonló mun(kák számára. Az egyes címeken belül fontosság és időrend szerint különböztetvén, könnyűvé és áttekinthetővé teszi a tájékozódást. Ezt egyébként egy igen gondos és részletes betüsoros mutató is megkönnyíti. A genfi egységes váltótörvény tervezetének a függelékben való közlése nem ellenkezett volna az elméletileg és gyakorlatilag egyaránt kitűnő mű céljával. Elhagyása nem érinti azt a meggyőződésünket, hogy a könyv élő váltójogunk teljes feldolgozása és összefoglalása. Huppert Leó. A Kir. Közjegyzők Közlönye jubileumi száma. Az egész magyar jogászvilágnak örömmel kell eltelnie, ha egy jogi orgánum jubileumot ül. A Kir. Közjegyzők Közlönye, ez a kitűnően szerkesztett lap, — mint arról lapunkban más helyen is hírt adunk — a negyvenéves fordulóhoz érkezett. Ez alkalommal díszesen kiállított s 102 oldalra terjedő jubileumi számot adott ki a szerkesztőség. Ebbe a jubileumi számba emléksorokat írtak: Lázár Andor igazs&gügyminiszter, Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter, Osvald István, a kir Kúria elnöke, Tasnádi Nagy András igazságügyi államtitkár, Pap József, a budapesti ügyvédi kamara elnöke, G. B. Curti-Pasini és G. Galbiati milánói közjegyzők. A szerkesztőség különös gonddal, kiváló cikkeket gyűjtött össze. Szükségesnek tartjuk ezeket a következőkben felsorolni: Olchváry Zoltán, a debreceni kir. Ítélőtábla elnöke: A joggyakorlat ismeretének szüksége a közokiratok felvételénél; sándorfalvi Pap István ny. kúriai tanácselnök: A végrendelet pecsétje; Kuncz Ödön egyetemi ny. r. tanár: Közjegyzők és a részvény jogi reform; Menyhárt Gáspár egyetemi ny. r. tanár: Élő jog-e a jobbágyok öröklését szabályozó 1840:VIII. t.-c? Tóth Lajos egyetemi tanár: Magánjogunk kodifikációjának kérdéséhez; Schaurek Ráfael egyetemi ny. r. tanár: Frank Ignác tanítása a közös végrendeletről; Kövess Béla, a budapesti ügyvédi kamara elnökhelyettese: Közókirati kényszer; Teller Miksa ügyvéd: Az okirati kényszer múltja és jövője; Nagy Dezső Bálint ügyvéd: Van-e törvényes alapja a községi jegyzők magánmunkálati jogosultságának?; Boda Ernő ügyvéd: Nemzeti jogi múzeum a köz jegy zőség emlékeivel; Reichel Eduárd, a bécsi közjegyzői ikamara elnöke: Az osztrák közjegyzői biztosítás; Buhl Herbert v. berlini fridenaui közjegyző: A köz jegy zőség szellemi alapja; Kubinyi Elek güssingi (Ausztria) közjegyző: Jogalkotás és jog-