Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - Értéktartás?

13 effektív dollár megfizetésére halasztást engedélyezett12). Nagyon helyesen mutattak akkor is nyomatékkal rá, hogy ez teljesen helytélen eljárás, mert nincs és nem is lehet semmiféle közérdek ahhoz, hogy a Nemzeti Bank két belföldi magánszemély magánjogi vitájába így, positive beleavatkozzék. A belföldi adós valutában ugy sem fizethet, tehát a halasztás teljesen céltalan és semmi köze a közérdekhez. A bíróság majd elintézi hogy mit kell fizetnie dollár helyett, és illetve, hogy a 4500/1931. M. E. sz. rendeleet 6. §-ában foglalt, épen a Nemzeti Bank részére biztosított árfolyam jön-e tekintetbe vagy más, és végül hogy van-e lehetetlenülés és mi annak a hatása. A Nemzeti Bank által engedélyezett halasztás olyan moratorium-kegy, amely nem volt a törvényhozó szándékában, ami nyilvánvaló abból az egy szóból, hogy „közérdek"13). Halasztás hiányában belföldi relalióban esedékességkor fizetni kell. És teljesen közömbös, hogy az adós, vagy a hitelező bármilyen engedélyért fordul-e a Nemzeti Bankhoz vagy sem, mert, ha a Nemzeti Bank — tévesen — bármilyen érdemi intézkedést tenne is, annak nem lehet jelentősége, mert belföldi relatióban csak a 4550/1931. M. E. sz. renddelet 4. §-a alapján járhat el a Nemzeti Bank, és csak halasztást adhat, de azt egyrészt közérdek híján nem adhatja meg belföldi magánadósnak és másrészt nem adhatja meg engedély-kérésre. Belföldi viszonylatban egyedül a 4500/1931. M. E. sz. rendelet 6. §-a irányadó, amely szerint „mindazon esetekben, amikor fennálló jogszabályok vagy ügyletek rendelkezései szerint a budapesti tőzsde deviza- és valutajegyzései irányadók, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos; árjegyzései értendők". És mindig csak az marad a jogászi kérdés, hogy helye van-e vagy sem ama jogszabály alkalmazásának, amely deviza vagy valuta helyet! az irányadó árfolyamon átszámított országos pénznem delet csak külföldi vonatkozásban állít fel tilalmakat, belföldi vonatkozásban épen ellenkezőleg a 6. §-ában positive ugy intézkedik, hogy a Nemzeti Bank árfolyam-jegyzései az irányadók. A fent ismertetett bírói gyakorlat egész iránya az, hogy kivételes esetekben (főkép belföldiek között) ne kelljen a Nemzeti Bank árfolyamjegyzéseit alapul venni. 12) Dr. Véghelyi Viktor: Wer schiitzt den Gláubiger? (Pester Lloyd 1934. IX. 12.) 18) Ez esetben a Nemzeti Bank intézkedése nem kerülhetett bírói elbíráslás alá, mert különben ugyanaz történt volna, mint a Dr. Nyeviczkey Zoltán említett müvében (93. o.) közölt P IX. 4718/1932. bp. táblai végzésben, amelyben a bíróság megállapította, hogy a Nemzeti Bank a hatáskörét túllépte azzal a kijelentésével, mely szerint „nem tesz észrevételt az t-ilen, hogy a hitelező a követelés biztosításához szükséges intézkedéseket .az illetékes bíróságoknál kérelmezze". A most tárgyalt esetben a bíróság bizonyára kimondotta volna, hogy nincs közérdek.