Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - Értéktartás?

11 hogy áll-e ez külföldi hitelezővel szemben is, ha effektív valuta volt 'kikötve, és az adós a lejárat folytán abba a helyzetbe kerül, hogy teljesíthet és a fenti jogelvnek megfelelően teljesít is. És itt szól bele a jogba a tényleges helyzetnél fogva a Nemzeti 'Bank, amely külföldi hitelezőnek csak ugy ad engedélyt a követelése érvényesítésére, ha kijelenti, hogy a Nemzeti Bank árfolyamán pengőben való fizetést „teljesítésül" elfogad akkor is, ,,ha az adós a fizetést jogszabály vagy ügyleti kikötés alapján külföldi pénzben lenne köteles teljesíteni". (Nemzeti Bank vonatkozó körlevelei). Áll ez továbbmenően arra az esetre is, ha külföldi arany-pénz van kikötve, és nem effektív arany! Ez magyarázza azt is, hogy a kir. Curia' ebben a kérdésben még nem hallathatta a szavát, mert a külföldi hitelező vagy teljesíti a Nemzeti Bank fenti feltételét és akkor csak a Nemzeti Bank árfolyamán kiszámított pengő-ellenértéket érvényesítheti, vagy nem, amely utóbbi esetben egyáltalában nem léphet fel adósával szemben. (Az első és eddig egyetlen ellentétes eset a már fent érintett C. VII. 4380/ 1934. sz. Ítélet Jogi Hírlap IX. 674.), amelyben a kir Curia késedelem esetében „kár" címén külföldi cég részére megítélte a font eséséből előállott különbözetet. Ez minden esetre ellentétben áll a Nemzeti Bank körleveleivel és kérdés, hogy kapott-e és hogyan kapott erre a perre a hitlező a Nemzeti Banktól engedélyt). Külföldi relatióban tehát megállapíthatjuk, hogy a hitelező csakis a Nemzeti Bank árfolyamán számított pengő-ellenértéket igényelhet, kivéve, ha követelése 1. effektív aranyra szól és 2. ha a követelése transfermoratorium alá esik és vagy effektív aranyra szól, vagy aranyklauzulás és bírói felosztásból jár. Vagyis az egyszerű aranyklauzula külföldi relatióban tényleg csak akkor hat, ha a követelés transfermoratorium alá is esik. Belföldi relatióban az effektív aranyat kivéve, mindegy, hogy van-e aranyklauzula, „effektív" kikötés, vagy még az se. Belföldiek között ez az utóbbi három fajtájú, külföldi pénznemre szóló kötelezettség — természtesen mindig kivéve az u. n. pénzváltói ügyleteiket, — úgy teljesítendő, hogy a dollár és a font a régi arany-árfolyamán számítandó át aranypengőre. E tekintetben nincs különbség az első helyen említett effektív arany és a másik három fajtájú, idegen pénznemre szóló kötelezettség között sem. Különbség csak abban van, hogy az effektív arany hitelezője még a régi árfolyamon, vagyis ,,1 pengő = 0.26315789 gramm finom arannyal" alapon sem köteles a teljesítést elfogadni, hanem várhat addig, amíg tényleges aranyat kaphat, vagy amíg más rendelkezés nem fogja a helyzetét szabályozni. Ö tehát — ma még — meg van védve nem csak a font és dollár értékében beállott csökkenés kárától, hanem attól a kártól is, amelyet a pengő értékcsökkenése mutat az effektív arannyal szemben. Ez a védelem azonban! csak negatív: az ,,1 arany-