Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 7. szám - A hatóság előtti rágalmazás a bírói gyakorlatban
295 máskülönben nehezen hozzáférhető, vagy nehezen összehordható matériát bocsátott rendelkezésünkre. Ott, ahol a szerző a törvény és a kapcsolatos rendeletek Ikommenttálásánál saját felfogását nyilvánítja, természetesen nem szabadulhatott meg erősen etatisztikus felfogásától, amely a karteleződésben annak a közjogi, közrendészeti szabályozását látja leglényegesebb momentumnak és a magánkezdeményezésen alapuló termelés és forgalomszabályozás magánjogi vonatkozásait kevésbé fontosnak véli. Sajnálatos, hogy a becses kommentárt hozzá nem illő módon — kétszer annyi terjedelemben •— ötletszerűen összeválogatott jogi és gazdaságpolitikai tanulmányok egészítik ki, nem is mindig a magyar ikarteljog, vagy kartelgazdasági elméleti vagy gyakorlati jeleseinek sorából. Reméljük, hogy mihamarább megjelenő második Ikiadás ezt a vitás értékű második részt elhagyva, kizárólag a szerző korszerűen kibővített kommentárját fogja tartalmazni, még pedig hozzá méltó jogi könyvkiadó 'kiadásában. A már kadkkrend elet; rendbírság a karteljogban című kisebb terjedelmű mű az 5.9999/1935. M. E. sz. rendeletet és magyarázatát adja, egyben a márkacikkek árvédelmi rendszerét ismerteti a márkacikkrendszer lényegének, a hazai versenyjogi gyakorlatnak, karteltörvé<nyünk hatásának és az uj rendelkezésnek elemzésével. A gyakorlatilag haszonnal forgatható munkát a karteltövónyben előirt rendbirságra vonatkozó nagyobb lélegzetű tanulmány egészíti iki, amely az idevonatkozó gyakorlat bőséges ismertetése mellett igazán felölel minden olyan vitás kérdést, ami csak e jogterületen felmerülhet. Jog- és gazdaságpolitikai szempontból ezzel kapcsolatosan csak az a kérdés merülhet fel bennünk, hogy vajjo,n korszerű gyakorlati >kartelpolitikánk céljai abban merülnék-e ki, hogy a rendbirságolási gyalkorlatot minél szélesebb kazuisztiíkai alapokra fékteslse, avagy talán hatásköre ott lelné legtermékenyebb működési területét, amelyen a magántevékenységen felépülő magyar gazdasági életet, felesleges bürokratizmustól mentesn, ;a mai nehéz időkön átsegíteni, ezzel a magyar gazdasági élet értékeit egy jobb jövő számára átmenteni igyekezhetne. Dobrovics Károly Ikarteljogi kommentárja elé Hallá Aturél irt értékes és bölcs előszót. ,v ^ > (K. b.) A Büntetőjogi Határozatok Tárának rendszeres összefoglalása, Osszeállítatta: dr. Brommer Andor kir. törvényszéki joggyakornok. Előszóval elláta: dr. Tormásy Lambert a kecskeméti kir. törvényszék elnöke. A döntvényeknek és elvi jelentőségű határozatoknak nagymérvű felszaporodása folytán immár bekövetkezett az az állapot, hogy a Határozatok Tárai rendkiviil nehézkesen és időrabló munkával kezelhetők. Őszinte dicséretet érdemel tehát a szorgalmas fiatal szerző, aki a tételes jogszabályok rendszerébe foglalta és csoportosította a B. H. T.-ban megjelent határazatokat. Ezzel a munkájával, a mellyel egyben a joganyag teljes ismertetéséről tett kétségtelen tanuságotj rendkívül értékes szolgálatot végzett úgy a gyakorlati, mint az elméleti jogászok számára.