Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - Ankét a kényszerkartelekről

296 ELŐADÁSOK. Ankét a kényszerkartelekről. A Magyar Jogászegylet gazdaságjogi Intézete Kuncz Ödön elnöklete alatt tartotta meg a Ikónyszerkartelekről rendezendő ankétja első ülését, emelyen Király Ferenc tartott bevezető előadást „Kényszerkartelezés, kényszercsatlakoztatás, a kartelhatározatok kényszerrel való kiterjesztése, ipari zártiszám" címmel. Az előadó ismertetvén az olasz, a németbirodalmi, az amerikai egyesült államokbeli, a belga és a holland ikényszertkartaltörvényeket, illetve kényszerkartelrendeleteket, megállapította, hogy e rendelkezések lényegileg két célt szolgálnák; a védelemre szoruló iparágra nézve veszedelmes versenytevékenységgel, főleg a kártékony árpolitikával fellépő kívülállók újfajta, hatékony és korszerű leküzdését, másfelől uj kívülállók ikeletkezésének és ezzel a vonatkozó iparágak helyzete megrosszabbodásának megakadályozását célozzák az állami parancs-szó, mint átmenetinek tekintett végső védekező eszköz igénybevételével. Rámutatott ia kényszerikiartelezésben rejlő alkotmányjogi és gazdaságpolitikai veszedelmeikre is, amelyek teki-ntetbevételével inkább egyes kartelhatározatoknak a kivülállókra is kötelezőkként kiterjesztése mellett foglalt állást. Az előadás után vitéz Guothfalvy Dorner Zoltán egyetemi m. tanár kereskedelemügyi miniszteri titkár szóXilt lel és ismertetvén a Németországban és Olaszországban a vonatkozó ikényszerkarteltörvényeik kapcsán elért eredményeket, a hazai viszonyokat is taglalta, amelyek ismertetése mellett arra a ikövetkeztetésre jutott, hogy bár ia •kényszerkartelezéssel szemben sok aggály merülhet fel, de hazánknak is szüksége van egy kényszenkarteltörvónyre, mint óvatosságból készenlétben tartható védekező fegyverre. Ereky Károly v. miniszter a kartelprohlémával pozitive való foglalkozásra hivta fel a figyelmet, annak kiemelésével, hogy a külföldi kény szerlkarteltör vények átmeneti jellégűeknek készültek ugyan, de lényegileg ezek egy hosszantartó termelés megmerevítési processzus előfutárai. Kelemen Móric, a Magyar Racionalizálási Bizottság igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a kényszerkartelezés lényegileg az ipar racionalizációjának egyik kérdése; nálunk azonban nem annyira a kivülállókkal szemben kell védekezni, mint inkább a karteleződésre nem hajlandó vállalatok összefoglalására 'kell törekedni. Nizsalovszky Endre egyetemi tanár hivatkozott a mezőgazdaság terén nálunk már fennálló kényszerkartelezés-szerü jelenségekre, egyben utal arra, hogy a kényszerkarteltörvénnyel elérni kívánt gazdaságpolitikai, eszközeik máris megvannak a kormánynál; ezek előny ösebbek is a kényszerlkarteleknél, melyek súlyos aggályokra is adhatnak okot. A vitát az elnöklő Kuncz Ödön egyetemi tanár zárta be, aki egyben bejelentette, hogy a Gazdaságjogi Intézet ankétját a kora ősszel folytatja és pedig annak lehetővétételével, hogy ebben a közérdeklődés előterébe nyomult kérdésben a magyar gazdasági élet és jogélet szalkemberei részletesen előadják felfogásukat. 9070 1 ttila-nyomda részvénytársaság Budapest I kerület, Szent János-tér l/a. — Telefon: Automata 53-3-77. igazgató: KULCSÁR RICHÁRD.