Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - A hatóság előtti rágalmazás a bírói gyakorlatban

284 tett feljelentések tekintetében az esetek legfeljebb 1—2%-ában mutatható ki a szándékos hamis vádolás, következéskép az alaptalan feljelentések megtorlásának problémája tulajdonképen a Bv. 20. §-ának problémája. Az említett — megfontolást érdemlő — elvi kérdések a következők. 1. Honnan számítandó a magáninditvány előterjesztésének határideje. Annak a félnek, aki ellen a nyomozást megszüntették, a megszüntető határozat kézbesítésével megnyílt a joga arra, hogy hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt feljelentést tegyen, illetve magánindítványát előterjessze. Ezzel a jogával azonban a Bv. 21. §-a értelmében csak attól a naptól számított 3 hónap alatt (Btk. 112. §.) élhet, amelyben a megszüntető határozatról tudomást szerzett. A nyomozást megszüntető határozat ugyanis a bűnvádi eljárásnak befejezését jelenti; mely ügyészi határozat ellen perorvoslatnak helye nincs, mert ez nem birói határozat. A főügyészhez folyamodás nem perorvoslat és nem az — a vád képviseletének átvétele végett — a vizsgálóbírónál jelentkezés sem. Az ügyésznek megszüntető határozata a bűnvádi eljárásnak rendszerint végleges befejezését jelenti. A Bv. 21. §-a nem használja a „jogerős" véghatározat kifejezést, mert á nyomozást megszüntető határozat jogerőre emelkedéséről szó nem is lehet. C. jh. 5818/1932., C. 6220/1932., C. jh. 5098/1933. Ezek szerint a magánindítvány előterjesztésének határidejét még akkor is az ügyészi megszüntető határozat kézbesítésétől kell számítani, ha az üggyel — folyamodás folytán — az ügyész után a főügyész, sőt a vizsgálóbíró is foglalkozott. Nincs kizárva tehát annak a lehetősége sem — bár e tekintetben konkrét eset kapcsán a gyakorlat még nem foglalt állást —, hogy az alapügyben az itélőbiróság mondja ki az utolsó szót és az indítványi határidő mégis az ügyészi megszüntető határozat kézbesítésétől számítandó. 2. Megállapítható-e a hatóság előtti rágalmazás, ha a sértett ellen nem is indult eljárás. Hatóság elől ti rágalmazás megállapításának nem akadálya az a körülmény, hogy a sértett ellen eljárást nem indítottak. C. jh. 3110/1929. Ha tehát a sértett ellen eljárás nem indult akár azért, mert annak igazoló jelentését elfogadták, akár azért, mert az ellene való eljárásra okot nem találtak és a sértett ügyében hozott határozat pusztán ennek a kijelentésére szorítkozik, — a hatóság előtti rágalmazás megállapítható; mert ilyenkor a bíróság az alapügyet önállóan vizsgálva meggyőződhetik a vád valótlanságáról; ennek bizonyítására tehát nem okvetlen kellék a megvádolt egyén ellen indított formaszerű eljárást lezáró és annak ártatlanságát kimondó határozat. 3. Áttérés hatóság előtti rágalmazásról rágalmazásra vagy becsületsértésre. Hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt indí'tott bűnügyben az esetben, ha a rágalmazást tartalmazó tény-