Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - A döntvény "visszaható" ereje. 1. [r.]

263 a Magyar Jogászegyletben-), egyebek közt a következőket mondtam: „A jogegység érdekében használt perorvoslat (tehát) nem is tulajdonképeni bírói működést kíván, hanem olyan működést, amely egészen más szempontok alá esik, legalább is szabály szerint . . ." Minthogy a jogegység érdekében használt perorvoslatnak lényegileg ugyanaz a feladata, mint a döntvénynek, azaz a jogegység biztosítása, ezért az, amit idézett előadásomban a jogegység érdekében használt perorvoslat folytán hozott bírói határozatról mondottam, áll a jogegységi- és egyéb döntvényre is. Mind a jogegység érdekében használt perorvoslat alapján hozott határozatnak, mind a döntvénynek az a rendeltetése, hogy a törvény helyes értelmezését vigye át a bíróságok köztudatába, és az e téren elkövetett hibákat a helyes értelmezés érdekében a jövő szempontjából javítsa ki. Nem az a jogegységi döntés feladata, hogy a bíróságoknak korábbi, „jogerőre emelkedett" tévedéseit jóvátegye, vagy csak kivételesen ez (Bp. 442. §. ut. bek.), tehát nem a múltra hat vissza, hanem a jövőt kívánja alakítani a törvényértelmezés szempontjából s ezen a téren kíván egységes köztudatot létesíteni a törvényt alkalmazó bíróságok körében. Ez pedig nem tulajdonképeni bírói működés. A jogegység érdekében végzett bírói működés sokkal közelebb áll a szorosabb értelemben vett közjogi, sőt mondhatjuk közigazgatási jellegű funkcióhoz, mint a szorosan vett bíráskodáshoz. Erre nézve röviden utalunk a következőkre: A jogegységnek jövőbeli megvalósítása elsősorban törvényhozási feladat. Az erre irányuló törekvés azt célozza ugyanis, hogy a különböző bírói szervek ugyanazt a jogszabályt alkalmazzák, ha még nincs jogszabály az illető körben. De törvényhozási feladat elsősorban a meglevő jogszabály helyes értelmének közhitelű megállapítása is. Minthogy a törvényhozás munkájának előkészítése kormányzati feladat, ennélfogva az is a kormányzat körébe tartozik, hogy gondoskodás történjék a jogegységnek törvényhozási intézkedéssel való helyreállításáról. Tágabb értelemben vett közigazgatás tehát a jogegység helyreállításának előkészítése is. Amikor pedig a törvény módot nyújt arra, hogy a jogegység helyreállítása más módon is megtörténhessék, ne csupán törvényhozás útján, akkor tartalmilag törvényhozási funkciót biz olyan szervre, amely nem a törvényhozásnak szerve, hanem összetételében bírói jellegű, habár abban az alakjában, amint a jogegységi perorvoslatot elintézi, illetőleg döntvényt hoz, nem is gyakorol bíráskodást, csupán működésének reflexe hat ki a szó tudajdonképeni értelmében vett bíráskodásra. A jogegység érdekében használt perorvoslat folytán hozott -határozat kihat a felekre is, ha a vádlott a törvény megsértésével volt elitélve. A döntvény pedig kihat annak az ügynek eldönté-) Magyar Jogászegyleti Értekezések és Egyéb Tanulmányok 1933. júliusi száma.