Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 7. szám - A döntvény "visszaható" ereje. 1. [r.]

262 törvényszék mint munkaügyi fellebbezési bíróság egy Ítéletében (38. Pf. 0082/1934.) kifejezetten megtagadta a visszaható erőt a jogegységi döntvénytől és ezért utasította el a hírlapíró által végkielégítés iránt indított keresetet. IÁ döntvény visszaható erejének kérdésével jogi irodalmunk sokat foglalkozott, de a vélemények szétágaznak1). Ezért, és mert — mint látjuk — a probléma gyakorlati jelentősége nem csekély, úgy érezzük, nem végzünk fölösleges munkát, ha néhány olyan szempontra hívjuk fel a figyelmet, amely talán alkalmas lehet a probléma előbbrevitelére. Egyszerűség kedvéért előrebocsátom saját gondolatmenetem eredményét: jogegységi vagy más döntvénynek visszahaló erejéről olyan értelemben, amint ezt jogszabályok tekintetében tesszük, beszélni egyáltalában nem lehet. Egészen más az, amiről itt szó van. A döntvény bírói szervekhez intézett parancs (Grosschmid) abban a tekintetben, hogyan kell elintézniök az eléjük kerülő ügyet abban a vonatkozásban, hogy mi a jogszabály bizon}ros kérdésben. A parancs pedig a jövőre szól, s ha maga nem tartalmaz korlátozást, feltétlen, tehát minden esetben követni kell a parancs címzettjének, a korábbi jogviszonyokra is. A döntvényjogot szabályozó 1912 :LIV. t.-c. 70. §-a minden kételyt kizáró világossággal mondja ki azt, hogy ,,az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett" dönti el a jogegységi tanács a vitás elvi kérdést, amelyet erre hivatott szerv eléje terjeszt. Tehát csak a bíróságok magatartását kívánja befolyásolni a jogegységi döntvény, azt akarja, hogy egy bizonyos kérdésben, amelyet a jogegységi tanács döntvénnyel megoldott, ne lehessen eltérő álláspontokra helyezkedniök a különböző bírósági szerveknek, hanem a bíróság a maga egészében egységesen lépjen fel, a bíróság ideális egysége empirikusan is megvalósuljon. A jogegység az, aminek megvalósítására a döntvényalkotási jog törekszik a vitás kérdésekben. Abban a szerény előadásomban, amelyet „Reformgondolatok a bűnvádi perjog körében" címmel az 1935. évben tartottam l) A döntvény visszaható ereje mellett nyilatkozott első sorban Grosschmid: Magánjogi előadások. Jogszabálytan 709. s köv. 1. különösen 806. 1., továbbá Szladits Károly: A bírói gyakorlat változásának visszaható hatálya. (Jogtudományi Közlöny 1931. évi 11. sz.) és Tunyogi Szűcs Lajos: A bírói gyakorlat változásának visszaható hatálya (Jogtudományi Közlöny 1934. évi 24. sz.) A visszaható erő ellen nyilatkozott Hevesi Illés (Jogtudományi Közlöny 1931. évi 12. sz. és „A jogalkotó judikatura és a felek" c. jogászegyleti értekezésében), továbbá Sichermann Frigyes (Jogtudományi Közlöny 1931. évi 127. s köv. 1., 1934. évi 27. sz.). Schwarcz Gyula: Van-e visszaható ereje a 60. számú jogegységi döntvénynek? (Jogtudományi Közlöny 1934. évi 18. sz.) dualisztikusán itéli meg a kérdést: a döntvénynek csak akkor nincs visszaható ereje, ha új jogszabályt mond ki.