Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 7. szám - A döntvény "visszaható" ereje. 1. [r.]
261 szorul a gyökeres revízióra. A Bp. revíziója, vagy legalább egy újabb Novella kidolgozása mint tudjuk, az igazságügyminiszter úrnak egyik fontos programmpontja. De épenily szükséges és immár időszerű lenne a Btk. teljes revíziójának az előkészítését is mielőbb munkába venni, hogy legalább az 1843-iki nagyhírű javaslatunk centenáriumára ezzel az újabb korszakos munkával is készen lehessünk. És végül alig szükséges különösen hangsúlyoznom, hogy új állásom mindennapi munkájában első jelszavam lesz, hogy mint a magvar „ministére public" legfelső tagja valóban mindenkinek, alki hozzá fordul, tehát a m. t. bíró és ügyész kartérsainak is a legnagyobb készséggel álljak szolgálatára. Mint koronaügyész betű szerint'szolgálója kívánok lenni a közérdeknek, vagyis bárminő jogerőssé vált törvénysértés miatt mindig bárkinek rendelkezésére állok s legnagyobb örömet méltóztatnak nekem szerezni, ha bármiben szolgálatára lehetek a szeretett volt bírótársaimnak. ;Még egyszer mély hálával megköszönve ö Excellentiájának kegyes üdvözlését és azt a valóban meg nem érdemelt kitüntető írásbeli bizonyítványát, melyet a különböző állásaimban nyert elég jó bizonyítványaim koronájaként fogok mindhalálomig megőrizni s hálásan megköszönve a Másodelnök úr Ö Méltóságának és a m. t. tanácselnök, kúriai bíró és koronaügvészhelyettes barátaimnak irántam eddig tanúsított lekötelező jóindulatát, szeretetei kérem nehéz munkámban szives támogatásukat. Isten áldása legyen és maradjon Nagyméltóságodon, Méltóságtokon és szeretett ősi hazánkon és várunkon: a m. kir. Kúrián. A DÖNTVÉNY „VISSZAHATÓ" EREJE. Irta: Bálás P. Elemér kir. kúriai bíró. A döntvény visszaható erejének problémája újból aktuálissá vált abból az alkalomból, hogy a hírlapírók végkielégítéséről szóló 58. számú polgári jogegységi döntvény meghozatala óta olyan keresetek tárgyában kellett állást foglalniok a bíróságoknak, amely keresetek végkielégítésre támasztottak igényt a döntvény meghozatalát megelőző időben megszűnt szolgálati szerződésből folyóan. Egy ilyen perben a budapesti kir. ítélőtábla (P. XÍIÍ. 6122/1934.) arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy — tekintet nélkül arra, van-e visszaható ereje a döntvénynek — nem lehet megítélni olyan végkielégítést, amelyet a szolgálati viszony megszűnése után négy évvel érvényesítettek csak, mert az ilyen elkésett érvényesítés ,,a munkaadó és alkalmazott között megkívánható kölcsönös jóhiszeműséggel nem egyeztethető össze." Viszont a budapesti kir.