Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A vallás büntetőjogi védelméről

154 e jogi személyiségénél fogva. A jogfejlődés e tekintetben a gazdasági személyt jelentő kartelnek, a jogi személy analógiájára, könnyítéseket még nem engedélyez. A német perjog a nem jogképes (nem jogi személy) egyesületet szenvedő jogképességgel ruházta fel (ZPO. 50. §.), tehát az e formában működő, gazdasági személyként szemlélhető kartelnek is perjogi szenvedő jogképessége van, azonban nem gazdasági személy jellegénél, — jogi személyszerűségénél — fogva, hanem a törvény különleges tételes intézkedéséből folyóan.16) A kartel összefüggő gazdasági képletéből, egységes szervezetéből, céljából és fellépéséből folyó gazdasági alanyisága nemcsak jogi elbírálásának ismertetett e részleteredményeiben nyilvánul, de elsősorban kifejezésre jut abban az egységes jogi szemléletben, amelyben a kartelből folyó jogviszonyok sokasága összhangzó megoldást nyer, az idevonatkozó jogszabályok pedig a karteleződés és a gazdasági közérdek szempontjait tekintetbe vevő értelmezést nyernek. A VALLÁS BÜNTETŐJOGI VÉDELMÉRŐL. Irta: dr. Rácz György. Ita et lingua modicum quidem membrum est, et magna exaltat. Ecce quantus ignis quam magnam silvam incendit! Et lingua ignis est, universitas iniquitatis. Lingua constituitur in membris nostris, quae raaculat totum corpus, et inflammat rotam nativitatis nostrae, inflammata a gehenna. Omnis enim natura bestiarum, et volucrum et serpentium, et ceterorum domantur, et domita sunt a natura humana; linguam autem nullus hominum domare potest: .inquietum malum, plena veneno mortifero. Epistola Beati Jacobi Apostoli Cap. III. 5—8. 1, Alig van büncselekménykategória, melynél a büntetéstérdemlőség határjelei az évszázadok folyamán, quantitativ és qualitativ irányban egyaránt, nagyobb arányú eltolódást szenvedtek volna, mint a vallás elleni bűncselekményeknél. Valamikor a legsúlyosabban poenalizált, legszigorúbban üldözött deliktumok közt szerepeltek, a közvélemény szinte egységesen követelte az irgalmatlan repressziót. Azóta a jogfelfogás és a közvé16) Isay—Tschierschky (KVO., 110. 1.) kifejtik, hogy közjogi vonatkozásokban, jelesül a kartelbiróság előtti eljárásban, a kartel mint fél léphet fel, tehát itt is átmeneti alakzat a természetes és a jogi személy között. Ugyanígy a pénzügyi jog is ismer adójogi szempontból vett olyan jogi személy-szerű személyeket, amelyek nem azonosak a magánjog jogi személyével.