Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A jogi személy-szerű "gazdasági alany". Adalékok a kartel "gazdasági alanyisága" kérdéséhez

153 mutat a jogképes egyesületre, — rechtsfáhiger Vérein — való utalás is, holott a magyar jogrendszerben csak jogi személyt alkotó egyesület van), az „egyesülés" (tehát nemcsak egyesület) megjelölés használatával, valamint a társasági szerződésre való utalással, amely az egyesületi jogban az alapszabályokkal azonos, arra enged következtetni, hogy ép e laza szövegezésnél fogva a gyakorlatban felhasználható lesz arra is, hogy a szükséghez képest a csak gazdasági személyt jelentő, magánjogi társaságot alkotó kartel tagjai részére is lehetővé tegye az együttes védjegy alkalmazását. Igaz ugyan, hogy az együttes védjegyet használó „egyesülés" jogképességére való törvényi utalás arra látszik utalni, hogy a törvény az együttes védjegy alanyául egyesületet, nem pedig magánjogi társaságot kiván megjelölni: a jogképességnek bizonyos vonatkozásokban a gazdasági személyre is történő kiterjesztésével azonban mégis remélhető, hogy — a korszerű jogértelmezés során — a magánjogi társasági formában működő kartelek számára is lehetséges lesz az együttes védjegy használata. Ezt látszik lehetővé tenni az egyesülés előmozdító jellegére — tehát külön válalat nélkül, kizárólag tagjai vállalatainak előmozdítását célzó jellegére — történő kifejezett utalás is a törvényben.14) A szabadalmi jog a feltalálónak vagy jogutódjának tulajdonjoga alá tartozván a jogi személyként szervezett kartel, vagy a jogi személyként szervezett segítőszervvel biró kartelnél a kartelszerv, szabadalmi jogok tulajdonosa lehet. A csak gazdasági személyt alkotó, magánjogi társaság formájában működő kartelnek, mint ilyennek, tulajdonában szabadalmi jog nem lehet, mert ebben az esetben a szabadalmi jog a magánjogi társasági jogszabályok értelmében a karteltagok tulajdonában15) van. A cselekvő és szenvedő perjogi jogképesség a kartelt csak akkor illeti, ha jogi személyként nyert megszervezést és pedig 14) Callmann (Kartellrecht, 132. 1.) kiemeli, hogy a német jogban a kft.-alakban működő kartel is, eltérőleg a rendes kft.-jogtól, együttes védjegyre nyerhet engedélyt; a gyakorlatban a kartelek kollektív védjegyei általában az egyéb kollektív védjegyekkel azonos elbírálás alá esnek (Kart. G. 150. sz. ítélete). 15) A szabadalom tulajdonjogának a karteleződéssel kapcsolatosan való átruházása a kartelre vagy annak intézőszervére nem is szokásos; gyakoribb a karteleződéssel létesülő szabadalomközösség és pedig 1. vagy az egyszerű szabadalomközösség, központi szerv nélkül a kartelben, amikor is a karteltagok szabadalmaik használatát kölcsönösen egymásra ruházzák, 2. vagy átvitt szabadalomközösség, központi intézöhellyel, amelyre a tagok szabadalmaik kizárólagos licenciáját átruházzák úgy, hogy az intéző szerv viszont egyszerű licenciát ad a kartel tagjainak, köztük a szabadalom tulajdonosainak is. Isay H.: Die Patentgemeinschaft ím Díenst des Kartellgedankens, 1923.