Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 4. szám - A jogi személy-szerű "gazdasági alany". Adalékok a kartel "gazdasági alanyisága" kérdéséhez

152 karteleknek liyenkor az sem kötelessége, — bár ez kívánatos volna —, hogy gazdasági célját, működését és karteljellegét megjelölésében kifejezésre juttassa, amint hogy az egyesület, vagy kereskedelmi társaság alakjában fellépő kartel neve — cége — sem tünteti fel rendszerint a benne foglalt gazdasági alakulatnak karteljellegét vagy kartelcélját. E tekintetben azt is sürgetik, hogy a jogi személy módjára külön nevet viselő, (de magánjogi társaságként szervezett) kartel neve is megfelelő jogi védelemben részesüljön. A német jogelmélet és joggyakorlat erre a BGB. 12. §., a HGB. 37. §. 2. bek. és a Unl. W'G. 16. §-ait látja alkalmasaknak;11) nálunk ugyanilv felfogással a MTK. jav. 108. §. 2. bek.,12) a KT. 24. §. és a TVt. 7, 8., 9. §§-ai volnának a kartel nevének védelmére állíthatók, főleg akkor, ha a gyakorlat korszerű kiterjesztő értelmezéssel a gazdasági személyt, legalább is névvédelme tekintetében, a természetes vagy a jogi személlyel egyformán oltalmazná és a vállalatra vonatkozó tételes intézkedéseket a vállalati egybefoglaltságokra, tehát a kartelekre is, alkalmazná. (V. ö. MTK. jav. 44. §.) A kartel tagvállalatai által előállított azonos ^ruk együttes védjegye tekintetében nálunk a (védjegyek oltalmáról rendelkező törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló) 1921: XXII. t.-c. irányadó,13) amely szerint ipari célú jogképes egyesülések, még ha áruk előállítására, vagy forgalomba helyezésére berendezett vállalatuk nincs is, lajstromozás végett oly védjegyeket is jelentenek be, amelyeket tagjaik saját vállalataik áruinak megjelölésére használni jogosultak (együttes védjegy, kollektív védjegy) (2. §.): az együttes védjegyet bejelentő egyesülésnek alapszabályait, (illetőleg társasági szerződését vagy szabályzatát) a m. kir. szabadalmi bíróságnál és az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál pedig be kell mutatni. Az alapszabályokban meg kell jelölni: az egyesülés nevét, székhelyét, célját és képviseletének módját, valamint azt, hogy az együttes védjegyet kik és mily feltételek mellett használják; továbbá, hogy a tagtól a védjegy használatát mily okból lehet megvonni és végül, hogy a tagokat védjegybitorlás esetében mily jogok illetik és mily kötelezettségek terhelik. (3. §.) E törvényhely, amely egyébként amúgy sem szabatos szövegezésű és terminológiájú, egyben az új német védjegytörvényből való átültetettség nyomait is erősen magán viseli (erre u) Blum (id. m.) kiemeli, hogy az RG. gyakorlata szerint a nem jogképes egyesületet (tehát ennek analógiájára a nem jogi személy alakjában működő kartelt is) korlátlan névvédelemre illeti meg a jog a BGB. 12. §-a alapján; a kartelek joga tehát nevük védelmére független attól, hogy milyen jogi formában vannak megszervezve. 12) L. L. MTK. jav. Indokolás I. k. 52. 1. 13) Bányász: Védjegyoltalom, tisztességtelen verseny. 271. 1. Beck Salamon: Magyar védjegyjog, 60. 1.