Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1935 / 1. szám - Egy törvénytervezet a szövetkezetekről
13 két vahiita -elértéktelenedése -kb. párhuzamosain haladván — szerinte — igen méltányos és helyes az, hogy iaz angolfontbain iklontrahált kölcsönök adósai se terheltessienek nagyobb (annuitásokkal, mint a dollárkölcsönötk adásai, hajmem egyenlő elbánásban részesüljenek. Mit szól 'azonban a levél írója ahhoz la problémához, hogy pl. ia Pesti Magyar Kereskedelmi iBank ugyanosiak dollárban folyósított /kölcsönök alapján igen jelentékeny összegű svájci frankra -szóló zálogleveldket placiríozott .svájci kötvényvevőknél? Sietek azonban hozzátenni, hogy nem jogi, hanem kizárólag csak méltányossági szempontok alapján a levél írójának Ikell igazat adnom abban, hogy az arany angolfont-adósok ma tényleg kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint az aramydollár-adósok, ami az előbbiekre a mai viszornyoik iközött sokszor tényleg nyomasztóan nehezedik ós őket igen méltánytalanul sújtja. Ez az egyenlőtlenség tényleg fennáll 'és bizonyos (kifejezésre jut a nálunk ma érvényben levő 'törvényes rendelkezésekben is (7600/1933. M. E., 16.301/1933. M. E.). De enneik dkiai végeredményben a nemzetközi jellegű gazdasági válság előre nem látott és el nem hárítható jelenségeiben keresendő és nem szabad itt szem elől téveszteni azt, hogy úgy Anglia, mint Amerika leengedte ugyan a font illetőleg a dollár árfolyamát, de a helyzet itt és ott csakis ennyiben hasonló, de minden másban teljesen .különböző, mert e két nagy állam kormánya egymással szöges ellentétben álló pénzügyi politikát folytat. A Roosewielt-féle 1933. május 26-k-i u. tn. „Goid Repeal Resolutioin" a korábbi összes aTanyklauzulákat egy tollvonással érvénytelenítette és a közrendbe ütközőnek nyilvánította, míg ellenben az angol jogfejlődés, amely az angoj legfelsőbb bíróság gyakorlatában jut 'kifejezésre, a legimesszebbmenőlieg honorálja az aralny-értőkállaindósági kikötéseket. Az arany dollár és az aranyfont sorsa tehát nem nálunk, hanem a [külföldön dől el, illetve indul ©1 egymástól különböző utakon. Ez idézett elő nálunk a belföldi jogfejlődésben is bizonyos eltéréseket az aralnydollár adóisok javára, de — ezt sem szabad elfelejteni — csaik ideiglenes jellegű átmeneti szabályok által, egyelőre a (kérdés végleges eldöntése nélkül. Jogilag tehát csak ennyiben áll fenn az a hátrány, amelyet a fentebb is idézett 7600. és 16.301/1931. M. E. számú rendeletek bizonyos rendelkezéseinek az atogotfoint hitelezőkre ki nem terjesztése következtében ez utóbbiakat gyakorlatilag súlyosan érinti. Ha azonban ez a hátrány utóbb véglegessé is válnék, tulajdonképpen akkor is azt [kellene mondanom, hogy ez lényegében véve ismét csák egy konjunkturális jelenség, amelyet a (kölcsönök folyósításánál ós felvételénél senki sem láthatott előre s amilyen konjunkturális jelenségek az utóbbi időben már ismételten