Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - A bűnvádi perrendtartásban szabályozott rendkívüli perorvoslatokról. 2. [r.]

127 A Jogi Hírlap új Döntvénytárának büntetőjogi kötete a közelmúltban hagyta el a sajtót. A mű anyaga felöleli a kir. Kúria 1930. szeptembere óta az 1933. évi szeptember haváig hozott határozatainak rendszeres feldolgozását, azonkívül a könyv megjelenési időpontjának kitolódása következtében — az említett idő óta hozott fontosabb kúriai határozatokat is ismerteti. Az adott keret a Jogi Hírlapban -megjelent anyagon túlmenően — a helyszűke miatt ott nem közölt — elvi jelentőségű kúriai határozatokat is feldolgozza. Az anyag rendszeres feldolgozásának és ismertetésének igen nagy körültekintést igénylő fáradságos munkáját dr. Avédik Félix, a budapesti kir. büntető járásbíróság elnöke végezte, akinek személye és a jogásztársadalomban már régen elismert szakavatottsága kezeskedik és biztosítékot nyújt — a mű által minden vonatkozásban (külön is igazolt — érték mellett, amelyet hasonló munkától az érdeklődő jogászközönség remél és elvár. A Jogi Hírlap igen nagy szolgálatot tett nemcsak a jogi irodalomnak, hanem a büntető jogszolgáltatás gyakorlati munkájában foglalatoskodó tényezőknek is azzal, hogy a mű kiadásával lehet:vé tette az érdeklődő megbízható, szakavatott tájékoztatását az utóbbi évek joggyakorlatáról. Nemcsak az egyes törvénysértéseket megszüntetni hivatott, jogegységi határozatok közlésével, hanem a mindennapi gyakorlatban felmerülő elvi jogkérdések mikénti eldöntésére nézve irányadóul szolgáló legfelsőbb birói gyakorlat és az annak alapjául szolgáló jogelvek ismertetésével nagy hézagot pótol és szerencsésen egészíti ki egyfelől a Büntetőjog Tára, másfelől a megszűnt Büntetőjogi Döntvénytár közléseit. A jogesetek eldöntése iránt érdeklődő részére megkönnyíti a tájékozódást az időrendben szerkesztett törvénymutató és azonkívül a jogesetekre vonatkozó pontos tárgymutató. Dr. Angyal Pál. A magyar magánjog módosulásai Romániában. Irita: dr. Újlaki Miklós budapesti ügyvéd. — Grill Károly könyvkiadóvállalata, 1934. E munka célja: „lehetőleg teljes és hü képet adni arról, hogy az 1918. utáni román jogalkotás a Romániához csatolt magyar területek magánjogát mely pontokon és mennyiben módosította". (5. 1.) Teljes meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a szerző erészben igen nehéz jogi munkát nagyszerű felkészültséggel és csodálatra ragadó energiával végzett el. A munka nehézségeinek értékelése szemponíjából elég utalni arra, hogy gyakran még azt is nehéz megállapítani, hogy mi a magyar magánjog szabálya Magyarország mai területén, továbbá arra, hogy Románia különböző részein összesen 6 különféle magánjogi rendszer van (13. 1.), valamint arra, hogy az átcsatolt terület a magyar magánjog szempontjából két különböző jogterületből áll: a) a bánáti, körösvidéki és máramarosi területből, amely a megszállás időpontjában teljesen megegyezett az anyaország magánjogával és b) Erdélyből, vagyis az osztrák polgári törvénykönyv magyarországi alkalmazásának területéből. (18. 1.)