Magyar jogi szemle, 1935 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 3. szám - A bűnvádi perrendtartásban szabályozott rendkívüli perorvoslatokról. 2. [r.]

128 A szerző csupán absolut hiteles adatokból merít, mindenütt megjelölve a módosulás tételes alapját. Irodalmi adalékokra alig támaszkodhatott, mert az idevonatkozó román irodalom igen szegény (25. 1.). Mint egy misszionárius járta be tehát a Románia fáltal elszakított területet, hogy személyes felderítő tevékenységével állapíthassa meg: hol szenvedett törést, hol vesztett tért a magyar magánjog. A magyar magánjog birtokállománya szempontjából nemcsak a szoros értelemben vett magánjog szabályainak módosulásait sorakoztatja fel, hanem az azzal kapcsolatos jogteriileteken beállott lényegesebb változásokat is. A magyar jogász figyelmét különösen a következő (módosulások ragadhatják meg: A nagykorúság egy 1924. 'évi törvény értelmében a 21. életév elérésével áll be. Igen jellemző, hogy erészben a Magyarországtól más államokhoz átcsatolt valamennyi terület immár tartalmilag egységes jogszabály uralma alatt áll. (52. 1.) A vallásfelekezetről egy 1928. évi törvény rendelkezik; ez a törvény a Romániához átcsatolt magyar területeken hatályban volt valameiDnyi vallásjogi szabályt hatályon kívül helyezte. A reverzális intézményét az új törvény eltörölte. (54—60. 1.) A holtnaknyilvánításról szóló 1923. évi törvénynek, amelynek házasságjogi szabályait a szerző a magyar jog idevonatkozó rendelkezéseivel összehasonlítva ismerteti (64. 1.), különös érdekessége, hogy a holtnaknyilvánított életbenlétének következményeit tüzetesen szabályozza. A jogerős holtnaknyilvánító határozat perújítás alá vehető, az újabb eljárás során hozott jogerős határozat alapján a holtnaknyilvánított visszanyeri vagyonát, de nem követelheti vissza azt a vagyont, amely harmadik személy tulajdonába ment át, valamint a vagyon időközi jövedelmeit sem. (71—72. 1.) A jogi személyekről szóló 1924. évi törvény a jogi személyek szervezeti és egyéb kérdéseit Románia egész területére nézve egységesen szabályozta. (72—80. 1.) Igen tanulságos lehet ránk nézve, hogy az egyesület jogi személyiséget csak akkor nyerhet, ha legalább 20 tagból áll, alapszabályaiból kitűnik a tagok akaratától független testületi akarat és az egyes tagok vagyonától független egyesületi vagyon létesül. (76. 1.) Örvendetes tudomásul szolgálhat, hogy házassági törvényünk — a házasságkötés alaki kellékeit szabályozó, topábbá a külföldön kötött házasságokról és a külföldiek házaságáról szóló rendelkezések kivételével — ia Romániához átcsatolt magyar területeken változatlanul hatályban van. Talán nem csalódunk, ha ennek magyarázatát abban találjuk meg, hogy ez a törvény — legalább is törvény szerkesztési szempontból — a magyar törvényhozás egyik legkiválóbb alkotása, amelyet éppen ezért nem lehet egykönnyen a regátbeli egységesítő törekvések martalékául odadobni. A jogeszane közösségéhez fűződő nemzeti érdekeink szempontjából igen megszívlelendő lehet tehát ez az adat azok részére, akik — bármennyire tiszteletreméltó indokból is házassági törvényünk reformját kívánják.