Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 6. szám - Miként kellene módositani az elmegyógyintézeti járásbirósági szemiékről szóló törvényt?

209 legalább azokra a bűncselekményekre, amelyek csak feltűnő következetlenséggel maradtak társasbirói hatáskörben. Például: miért maradt társasbirói hatáskörben a gondatlan súlyos testi sértés? Talán azért, mert a gondatlanságot nehezebb megállapítani, mint a szándékot? De hát akkor miért tartozik járásbirósági hatáskörbe a gondatlan tüzvészokozás (Bt. 425. §.), továbbá az a gondatlanság, mely a lávirda használhatóságát félbeszakítja (Bt. 440. §.) és az őrnek az a gondatlansága, minek 'következtében a fogoly megszökik (Bt. 448. §.) vagy a hatóság előtti rágalmazás (Bv. 20. §.), amely nem egyéb, mint gondatlan hamis vád? Továbbá miért maradt a büntető törvény 308. §. 1. tételében irt többek bántalmazásából származó súlyos testi sértés tanácsi hatáskörben, amikor ma már minden testi sértés, kivéve a mérgezést és azt, mely halált okozott, a járásbíróság és a törvényszéki egyesbiró között oszlik meg? Végül a Bn. 49. §. 2. bekezdése alá eső lopás büntette s az ily lopással kapcsolatos orgazdaság miért maradt tanácsi hatáskörben? Talán csak nem azért, mert nehéz volna annak ténybeli és jogi megítélése, hogy a lopott tárgy A000 pengőn felül van, vagy hogy visszaesés (Bt. 338. §.) forog fenn? Vagy talán az üzletszerűség megállapítása okozna nagyobb fejtörést? Hiszen ezt az egyesbirónak a II. Bn. 36. §-a értelmében a megrögzött bűntetteseknél is meg kell állapítania. Ha az egyesbirói hatáskört egyelőre csak a ifentjélzett bűncselekményekkel kibővítenék, ennek — az energiapazarlás csökkentésén kívül — nemcsak az volna a kétségtelen előnye, hogy a perorvoslatok száma a II. Bn. 30. <§-ban írt korlátozó rendelkezések folytán kevesebb lenne, hanem az is, hogy előmozdítaná az egyesbirói intézmény egészséges továbbfejlődését, és így biztosítaná az igazságszolgáltatás gyorsabb menetét. A bíráskodás színvonalát féltő tárgyilagos aggodalmakat az egyesbírás'kodásra reátermett és hivatott bíráknak nem lesz nehéz eloszlatni. Ez a reformgondolat sem nem új, sem nem merész; megvalósítása csak egy lépést jelentene a fejlődés felé vezető, már régen megkezdett, de még ki nem épített úton. MIKÉNT KELLENE MÓDOSÍTANI AZ ELMEGYÓGYINTÉZETI JÁRÁSBIRÓSÁGI SZEMIÉKRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT? Irta: dr. Bakody Aurél egyetemi magántanár, kir. törvényszéki orvos. (Folytatás.) A közbiztonság fokozottabb védelmét célozza végül azon propozicióm, hogy a törvényszéki bűntettes és hatósági elmebetegeket felülvizsgáló bizottság a befogadottat rendszerint már hosszabb idő óta ismerő osztályvezető főorvos, továbbá a bűn-