Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 6. szám - Miként kellene módositani az elmegyógyintézeti járásbirósági szemiékről szóló törvényt?

210 ügyekben véleményező két kir. törvényszéki elmeorvos személyével egészíttessék ki, kik közül a két utóbbi eriminológiai szaktudásával, továbbá gyakran az esetre vonatkozó előzményi adatok ismeretével a bizottság célirányos működésének nagy segítségére lehet. A módosítás szükségességének harmadik indokát: a hatóságok felesleges zaklatásának megakadályozását célozzák a fent már említetten kívül javaslatom azon tételei, melyek szerint nem kérelmezhető újabb járásbirósági szemle megtartása a járásbiróságilag elrendelt megfigyelési idő tartamán belül, vagy a felvétel, vagy intézeti elhelyezés meghosszabbítása, vagy elbocsájtás felett döntő járásbirósági szemlék után 3 hónapon belül, ha a szemlék a beteg intézeti felvétele, vagy Covábbi ott tartása mellett döntöttek. Ha ez kellőleg praecisirozva nincsen, úgy a bíróságok végnélküli zaklatását idézhetik egyesek elő. Kivételt e szabály alól csak akkor látok engedélyezhetőnek, ha az első járásbirósági szemle alkalmával a befogadott személy — ha és amennyiben ellenőrző szakértő alkalmazására a javaslat-tervezet szerint jogosult — ellenőrző-szakértőt nem tudott volna magának állítani, de ilyent saját költségén mégis alkalmazni óhajt. A hatóságok hiábavaló zaklatását akadályozza meg továbbá a javaslat-tervezet azon része, mely szerint sem szakértőt ne alkalmazhasson és ne is használhasson jogorvoslatot a beutalt fél, ha már ideiglenesen vagy az a) vagy b) pont alapján véglegesen gondnokság alatt áll, vagy ha történetesen egy bíróság ált.l beutalt bűntettes elmebeteg. Ne használhasson jogorvoslatot egy zárt intézetbe jogerősen beutalt személy sem későbbi járásbirósági szemlék alkalmával. Bíróilag jogérvényesen cselekvőképtelennek minősített egyének jogvédelmére ugyanis csupán azok törvényes képviselői, avagy a Pp. 719. §-ban felsorolt hozzátartozóik a hivatottak. A törvényszéki bűntettes és hatósági elmebetegeket felülvizsgáló bizottságnak a másodfokú bíráskodásba véleményező szervként való beiktatása a közbiztonság fokozottabb megvédésének indoka mellett a birói szemlék és ezen előbb említett bizottság működési körének teljes összhangba hozatalát, módosításom negyedik indokát is szolgálja. Azáltal ugyanis, hogy a törvényszékhez va'.ó fellebbvitel esetén javaslatomban a bizottságot a törvényszék által kötelezőleg meghallgatandó véleményező szerv gyanánt állítom be, melynek intézeti felvételt vagy további intézeti elhelyezést javasló, vagy az elbocsájtás bizonyos cautélák betartásához kötő véleményétől eltérő törvényszéki határozat a táblához legyen bárki által, — egyes meghatározott esetekben pedig az intézeti igazgató által még kötelezőleg is — fellebbvihető, a jövőben nem fordulhat elő azon kívánatosnak egyáltalán nem minősíthető lehetőség, hogy bíróság és miniszterileg kiküldött bizottság esetleg egymással ellentétes intézkedéseket tegyen.