Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 5. szám - Miért kellene módosítani az elmegyógyintézeti járásbírósági szemlékről szóló törvényt?

164 nehéz, de talán itt is érvényes az a régi igazság, hogy csak az első lépés megtétele a nehéz. Ezt az első lépést az I. polgári tanács a kérdésnek a jogegységi tanács elé vitelével megtette; a jogegységi tanács feladata most már olyan döntést hozni, amely <a jogérzetet, az igazság követelményét kielégíti s az anyagi és eljárási jog tételes rendelkezéseinek, azok helyes értelmezése mellett, megfelel. Mindezek a szempontok pedig nézetem szerint, egymással teljes összhangban, az eddigi, merev •és meg nem okolt gyakorlat félretételét s az elvi kérdésnek olyan megoldását követelik, amely a kártérítésre jogosultnak valóban teljes kárpótlást, in integrum restitutiót biztosít, legalább a vagyoni kár tekintetében és abban az esetben, ha a valódi kár összegét túlnyomó valószínűséggel meg lehet állapítani. A teljesség kedvéért még csak azt emelem ki, hogy az itt kifejtett álláspontomat a kár megosztása esetén is alkalmazandónak tartom, mert az okozott kár összegének helyes megállapítása nélkül azt a kérdést sem lehet megnyugtatóan elbírálni, hogy a kártérítésre kötelezett osztott kár fejében minő szolgáltatással tartozik. MIKÉNT KELLENE MÓDOSÍTANI AZ ELMEGYÖGYINTÉZETI JÁRÁSBIRÓSÁGI SZEMLÉKRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT? Irta: dr. Bakody Aurél egyetemi magántanár, kiir. törvényszéki orvos. A zárt elmegyógyintézetekbe (vagy kórházi zárt elmeosztályokra) való betegfelvétel és az onnan való eUbocsájtás tekintetében eljáró járá'sbiróságii szemlét szabályozó, immáron 21 év óta érvénybem levő 1912. évi L1V. törvénycikk 19. és 20. §-a, amiint högy azt a 21 éves gyakorlat bebizonyította, módosításra szorul. A módosítás szükséges először az intézetben (elmeosztályra) ideígflcimésien befogadott, vagy már oda felvett egyén jogainak intenzivebb védélme, másodszor a közbiztonság fokozottabb megvédése, harmadszor a hatóságok felesleges zaklatásának megakadályozása céljából. Negyedik indoka végül a módosítás szükséges voltának az, hogy a járásibirósági szemléken alapuló végzés a szemlétől ez idő szeriint mindig függetlenül működő, a belügyminisztérium által kiküldött „törvényszéki bűnit ettes és hatósági elmebetegekéi felülvizsgáló bizottság" állásfoglalásával áthidalhatatlan összeütközésbe is kerülhet, miiért is célszerű ez irányban is oly megoldást keresni, mély a két hivatalos eljárás között teljes összh-.-.ígot tud teremteni. Mündezen elgondolások arra késztetlek, hogy a szóbaniforgó törvényszakaszok módosítására törvényjavaslat tervezetet dolgozzaik ki. Kidolgozott tervezetem 1933. június havában fenti címmel egyező előadásom kapcsán a Magyar Elmeorvosok Egyesületének XII. országos értekezlete elé kerüli. Miután a törvénymódosító javis áttervezettel kapcsolatban számos jogi vomatkozású kérdés vár megvitatásra, eninek lehe-