Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - Az Állandó Nemzetközi Bíróság Ítélete a Pázmány Péter egyetem perében

32 san lehet következtetem, hogy intézkedése a választás eredményére döntő befolyású volt", ez esetben a választás érvénytelen. Az idézett két törvényhely betűszerinti értelmezéséből a következő jogok létezése állapítható meg: a képviselőjelölt választóival szabadon érintkvzhetik, a képviselőválasztásokra megállapított különleges gyülekezésjogi korlátok között pártprogrammját kifejtheti , éppoly szabadsággal érintkezhetik azaz a választás előkészítésében eljárhat a jelölt kíséretének tagja, továbbá valamely „személy" és választó is. Milyen magyarázatot adjunk azonban annak, hogy a törvényhely ismétli a kiséret tagját, a személyt, és a választót? „Személy" alatt hatóság) személy értendő-e vagy a jelölt kíséretének tagja? A „személy" szó használata itt a törvényben értelemzavaró és pleonazmus is, mert logikus magyarázat e kitételnek mem adható. Ki lehet tehát a választás előkészítésében eljáró jelölt kíséretének tagja? Ez még rendezetlen kérdés és miután tapasztalatból tudom, hogy egyes közigazgatási (hatóságok felfogása az, hogy a képviselő jelölttel a választás előkészítésében csak a választókerület egyes községeiben községi illetőséggel biró egyének járhatnak el, a törvény rendelkezéseinek helyes értelmezése fontos elvi kérdéssé válik. Miután nem vitás, hogy a jelöltnek nem választókból álló kísérete is lőhet, melyek azok az általános jogelvek, melyek alapján a kiséret jogi léte és működésének korlátai megállapíthatók? A törvény betűszerinti értelmezése mellett a személy és a választó megkiilömbözletése arra mutat, hogy a választás előkészítése érdekében eljárhat nem választó személy is, ettől külömbözik a jelölt kísérete, ahol a jelöltnek is jelen kiell lenni ,hogy kiséret képződhessen. Az alkotmányosság elvleiből következik, hogy amíg a kiséret tagjai technikai jellegű tevékenységet fejtenek ki a választási előkészületek lebonyolításában, addig tőlük a politikai jogok birtokát nem követelhetjük meg, — akkor azonban, midőn a jelölt kíséretének tagja a választás előkészítésében a politikai agitáció terére lép, meg kell követelnünk azt, hogy az illető politikai jogokkal bírjon, tehát azt, hogy a törvény értelmében aktív választói jogosultsága legyen. De helytelen és teljesen közjogellenes az a közigazgatási felfogás, mely a jelölt kíséretéből teljesen kizárni kívánja azokat, akik az illető választókerületben választói joggal nem bírnak. Kicsinyes és méltatlan szempont ezeréves alkotmányos szabadságunk érvénybenléte idejében és kifejezetten ellenkezik választójogi törvényünkkel is. Magyar állampolgársági jogunkkal pedig teljesen összeegyeztethetetlen az állampolgárok szabad tartózkodási jogának bármily mértékben való érintése főleg akkor, ha az illető valamely választás előkészítésében mint a jelölt kíséretének tagja — vesz részt. Törvényes meghatározás hiányában az ekként létesített jogi fogalom tartalmának meghatározásánál azon kisegítő jogelveket kell figyelembe vennünk, melyek alkotmányunk Íratlan jogszabályaiban egyrészt, magyar állampolgársági jogunk közjogi vonatkozásaiban másrészt adva vannak.