Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)
1934 / 1. szám - Az Állandó Nemzetközi Bíróság Ítélete a Pázmány Péter egyetem perében
31 KRITIKAI SZEMLE. A birói függetlenség — igazságszolgáltatásunk alapja és legféltettebb kincse — mely nélkül Jus'titia non est fundamentum regnorum — akárhogy is szépítsük a dolgot — veszélyben forgott az utóbbi napokban. A tizenkettedik órában azonban a legfőbb biró tiltóan felemelte kezét és erre csoda történt: a veszély egyszerre elmúlt. Micsoda energia, de különösen a tekintélynek micsoda teljessége kellett ahhoz, hogy azok az erők, amelyek a képviselőház ostromának ellen tudtak állni, egyetlen ember tiltó szavára visszahúzódjanak és engedjen a jobb belátásnak. Es minthogy az önmaga legyőzésénél alig képzelhető el nagyobb erény, elismeréssel kell, hogy adózzon elsősorban a birói kar, de ezen kívül az igazságszolgáltatás minden tényezője a kormányinak is. Fényes diadalt aratott tehát a Kúria elnöke. De sikeres fellépésének még egy eredménye van: úgy a saját személyének, mint az általa betöltött magas birói széknek tekintélyét — úgy érezzük, az eddiginél is nagyobb fokra emelte — ha ugyan egyáltalán lehet itt még fokozatról szó. És még egyet. A szomszédos országokban itt-ott már láthattuk a résütéseket a birói függetlenségen. Annál nagyobb volt tehát a veszély, mert a példa ragadós. Ujabb bizonyítéka ősi alkotmányunk rendíthetetlenségének, hogy egyetlen kéz erélyes mozdulatára ellen tudott állni a kísértésnek. ndb. * Választójogi törvényünk — az 1925. évi XXVI. t.-c. — küszöbön álló reformjával kapcsolatbíin nemcsak általános, nemzetpolitikai jelentőségű szempontokat kell hangsúlyozni s a törvény egyetemes — a politikai élet egészét érinitö — módosítását követelni, hanem súlyt kell vetni azon nem nagy jelentőségű, de közigazgatásjogi szempontból figyeliembeveendő intézkedéseire is, amelyek a törvény jelenlegi szerkezetéből és hiányaiból kifolyólag a ma is fennálló köz- és közigazgatási jogrendünkkel ellenkeznek. Az 1925. évi XXVI. t.-c. 155. §-ban ezt rendeli: „aki,.... a választás kiírásától .... a választás befejezéséig a választás előkészítésében eljáró jelöltet vagy kíséretének tagját, vagy a választás előkészítése vagy megtartása érdekében eljáró személyt, vagy a választási előkészületekben vagy a választásban résztvevő választót megdobálja, vagy ellenük más erőszakos, megfélemlítő, vagy megszégyenítő cselkményt követ el", kihágás miatt büntetendő. A választás érvénytelenségéről rendelkző 100. §. 6. bekezdése szerint viszont: „iha a választás kitűzésétől a választás befejeztéig terjedő időben a hatóság jogellenesen megakadályozza azt, hogy valamelyik képviselőjelölt a választókkal a törvényes formák között érintkezzék vagy pártprogrammját a választók előtt a jogszabályoknak miegfeLelő módon megismertesse, feltéve, hogy a hatóság eljárása nyilván jogszabályellenes és alapo-