Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - Az Állandó Nemzetközi Bíróság Ítélete a Pázmány Péter egyetem perében

27 folytán a második jegyzőkönyv alkalmazásának előfeltétele az első megerősítése. Az első cikkben szabályozza a Jegyzőkönyv — anélkül azonban, hogy a rendszert teljes szigorúsággal keresztülvinné — az elismerés pozitív feltételeit (a választott bírósági szerződés érvényessége az erre irányadó jog szerint; ia per tárgyának a lex fori szerint alkalmasnak kell lenni arra, hogy választott bírósági szerződés tárgya legyen; a választott bíróságnak a szerződésnek és a törvénynek megfelelően kell alakítva lennie; a választott bírósági ítéletnek véglegesnek kell lennie abban az államban, amelynek területén kelt és nem szabad a lex fori ordre public-ébe ütköznie). Ehhez kapcsolódik az elismerés és a végrehajtás megtagadására alapul szolgáló okok felsorolása (a választott bírósági ítéletnek érvénytelenítése abban az államban, lamelynek területén kelt, a kétoldalú meghallgatás és a megfelelő képviselet hiánya, a választott bírósági szerződés határainak túllépése). Mind a két jegyzőkönyv különböző helyeken a nemzeti törvényhozásokra is utal: mégpedig részben a lex fori, részben a választott bírósági szerződésre és az eljárásra irányadó törvényekre, részben pedig la választott bírósági Ítélet keltének helyén hatályban levő törvényekre. Az irányadó jogrendszert a lex fori kolliziós normáinak alapján kell meghatározni. Ez kétségkívül hiánya a jegyzőkönyvnek, mert legfontosabb feladata az egységes kolliziós normák megállapítása lett volna. SZEMLE. Az Állandó Nemzetközi Bíróság Ítélete a Pázmány Péter egyetem perében. A Magyar Jogi Szemle f. évi március számában ismertette a magyar-csehszlovák vegyes döntőbíróságnak 1933. február 3-án kelt ítéletét, mellyel a budapesti kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetemnek a csehszlovák állam elleni perében hatáskörét kimondotta és kötelezte alperesi államot, bogy az Egyetem tulajdonát képező kb. 16.000 hold kiterjedésű ingatlanokat adja vissza és pedig minden kényszerintézkedéstől mentesen ugyanolyan állapotban, amilyenben azok az elvétel előtt voltak. Az 1930. április 28-án aláirt u. n. párisi II. sz. egyezmény X. cikke lehetővé tette a magyar—kis entente viszonylatban működő vegyes döntőbíróságok ítéletei ellen való fellebbezést a hágai Állandó Nemzetközi Bírósághoz (Gour Permanente de Justioe internationale). A csehszlovák kormány fenti rendelkezés alapján megtámadta az Egyetem javára hozott ítéletet. Minthogy a Cour előtt csak államok lehetnek peres felek, la magyar kormánynak kellett elvállalnia az elsőbirósági ítélet védelmét. A nyár folyamán lejátszódott kétszeri irtatváltás után a Bíróság október 23-ára tűzte ki a szóbeli tárgyalást. A tárgyalás kisebb megszakításokkal november 13-ig tartott, ekkor a Bíróság megkezdte ta-