Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - Az Állandó Nemzetközi Bíróság Ítélete a Pázmány Péter egyetem perében

28 nácskozásait cs december 15-én hirdette ki Ítéletét. A magyar kormánymegbízott Gajzágó László rk. követ és mh. miniszter volt, az Egyetem részéről Angyal Pál rektor, lapunk főszerkesztője és Váli Ferenc ügyvéd járt el Hágában. A Cour 15 állandó tagja közül kettő szabadságon lévén, csak a következő 13 tag vett részt az Egyetem perének tárgyalásán: Adatci elnök (japán), Guerrero alelnök (San-Salvador), Kellogg (Egyesült Államok), Rolin-Jaequemyns báró (belga), Rostworowski gróf (lengyel), Fromageot (francia), Bustamante (kubai), Anzilotti (olasz), Sir Cecil Hmst (angol), Schücking (német), Negulesco (román), van Eysinga (hollandi) és Wang (kinai). Minthogy a peres államok egyikének sem volt polgára az állandó bírák sorában, mindkét fél élvén az eljárási szabályzatban számára biztosított jogával egy-egy nemzeti ad hoc birát jelölt ki. így járult a Bíróság 13 tagjához Tomcsányi Vilmos Pál, ny. m. kir. igazságügyminiszter, magyar és HermannOtavszky, prágai egyetemi tanár, csehszlovák nemzeti biró. így végeredményben a Bíróság ítéletét 12 szavazattal 1 szavazat ellenében hozta. Az egy eltérő szavazatot a csehszlovák nemzeti biró adta, ki terjedelmes különvéleményt is csatolt az Ítélethez. Az ítélet rendelkező része a következő: „A Bíróság tizenkét szavazattal egy ellenében 1. elutasítja a csehszlovák kormány indítványát: 2. megállapítja, hogy :a magyar-csehszlovák vegyes döntőbíróság 1933. február 3-án hozott 221. sz. ítéletében helyesen határozta el: a) hogy a trianoni szerződés 250. cikke alapján a budapesti kir. Pázmány Péter Tudományegyetemnek a csehszlovák állam elleni perében hatáskörrel bír; és b) hogy a csehszlovák kormány a budapesti kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetemnek mindazokat az ingatlanokat viszszaadni köteles, amelyeket követel és pedig mindennemű kisajátítási, kényszerkezelési vagy zárlati rendelkezéstől mentesen és abban az állapotban, amelyben azok a szóbanlevő rendszabályok alkalmazása előtt voltak; 3. megállapítja, hogy a bírósági szabályzat 64. cikkének ama rendelkezésétől, mely szerint mindegyik fél maga viseli eljárási költségeit, eltérésnek szüksége nem forog fenn." Az ítélet 46 nyomtatott oldalra kiterjedő nagyértékü indokolása több szempontból bir különös jelentőséggel. A csehszlovák kormány kifogásaival szemben mesteri tollal állapítja meg ,irja körül és határozza meg a budapesti Egyetem jogi személyiségét, perképességgét és a peres ingatlanokra, vagyis általában az u. n. egyetemi alapra vonatkozó tulajdonjogát. Ez az Ítélet a trianoni békeszerződés egyes rendelkezéseinek messze kihatású és számos más ügyben precedensül szolgáló értelmezését tartalmazza és ez valósította meg először gyakorlatban a nemzetközi döntőbírósági eljárások során mindezideig ismeretlen rendes jogorvoslat intézményét. így valójában ez az ítélet