Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - A külföldi választott biróság itéletének belföldi elismerésének és végrehajtásának nemzetközi jogi problémája

24 Jyát nem számtíja az ordre publichez18) és az ily megállapodás érvényét elismeri, ha a compromissumra irányadó jog annak érvényét elismeri. Az angol jog elvileg szintén helyt ad a külföldi választott bírósági Ítélet alapján indított teljesítési kérelemnek, ennek az alapelvnek a gyakorlati alkalmazásánál azonban nagyon tartózkodó. Az amerikai birói gyakorlat ezzel szemben az ítéleti elmélet (Urteilstheorie) felé hajlik. Némely államban még mindig megtaláljuk a választott bírósági szerződés „visszavonásának" (Wiederruflichkeitnek) a common lawn alapuló régi elméletét. Az 1925. évi Arbitration Act azonban az „interstate commerce" területén, ahová a nemzetközi forgalom is tartozik, elismerte la választott bírósági szerződés visszavonhatatlanságát és kötelező erejét. Az ítéleti elmélet íalapján áll az osztrák jog is, amely a külföldiválasztott bírósági ítéletek végrehajtását megtagadja, ha az osztrák állam bírói joghatósága nem forog fenn és la viszonosság nincs megállapítva. 9. Miképen áll a helyzet a magyar birói gyakorlat szerint? E tekintetben a birói gyakorlat meglehetősen határozatlan. Teljes határozottsággal csak laz állapítható meg, hogy a magyar bírói gyakorlat elismeri a magyar állampolgárnak azt a jogát, hogy külföldivel választott bírósági szerződést köthessen, s hogy külföldit is válasszon bíróul (Kúria, P. I. 1663/1921. Pdt. 67. és Ptjt. II. 97.). Kimondta birói gyakorlatunk azt is, hogy a külföldi választott bíróság (osztrák tőzsdebiróság) kikötése érvényes és nem esik a Pp. 45. §-a lalá (Kúria, P. IV. 527. és 535/1922. Pdt. VII. 103., P. VII. 4149/1928. J. H. 781. Jogtud. Közi. 1930. 141. 1.). Kimondta továbbá azt is, hogy külföldön lakó választott bírósági tagokból alakult, illetőleg külföldön székelő választott bíróság ítélete a belföldi félre is kötelező hatályú, ha a másik fél külföldi és ha a választott bíróság államában előírt szabályok be lettek tartva (Budapesti törvényszék P. IV. 9695/1915. Pdt. II. 449.), továbbá, hogy a külföldön hozandó választott bírósági Ítéletnek a Pp. 414. §-a értelmében Magyarországon való végrehajthatatlansága .a külföldi választott bírósági szerződés érvényét nem érinti (P. II. 8496/1926.). Megfelel a fentkifejtett alapelveknek a Kúria P. I. 1663/1921. számú határozata is (Pdt. VI. 67. és Ptjt. II. 97.), amely szerint a magyar állampolgár és a külföldi között létrejött választott bírósági szerződést, ha az a jogügylet érvényességére vonatkozó általános és a választott bírósági szerződésekre megszabott különleges (Pp. 767. §.) követelményeknek egyébként megfelel, érvényesnek kell tekinteni akkor is, ha a viszonosság hiányában vagy a fennáló államszerződésnél fogva a választott bíróság ítélete végre nem hajtható. Ugyanígy megfelel elméletünknek a Kúria P. IV. 4109/1926. (Ker. Jog. 1927. ls) A francia jog szembe állítja a clause compromissoiret, amely a jövőre keletkezhető vitás ügyekre vonatkozik, a eompromis-val, amely egy meghatározott vitás ügyre vonatkozik.