Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - A külföldi választott biróság itéletének belföldi elismerésének és végrehajtásának nemzetközi jogi problémája

25 15. sz.) számú határozatában foglalt az a megállapítás is, hogy a felek által kikötött prágai áru- és értéktőzsde választott bírósága, viszonosság és nemzetközi szerződés hiányában a Pp. 414. §-a értelmében nálunk érvényesnek el nem ismerhető. (Hasonlóan P. VII. 4149/1928. J. H. 781. és P. IV. 3580/1928. J. H. 346.) Általában megállapítható tehát, hogy a Kúria gyakorlata az általam is elfogadott fentebb ismertetett harmadik elmélet felé hajlik, amely a választott bírósági szerződést perjogi és magánjogi hatásokkal rendelkező sui generis szerződésnek fogja fel és elismeri a külföldi választott bírósági szerződés mint magánjogi szerződés érvényét tekintet nélkül arra, hogy a választott bírósági ítélet belföldön végrehajtható-e. Meg kell azonban jegyeznem, hogy egy ízben a Kúria a P. II. 8496,1926. számú határozatában iaz alperes által emelt pergátló kifogásnak — a rendes bíróság előtt megindított per során •— helyt adott. Ezzel szemben a fentebb említett P. IV. 4109/1926. számú határozatában a pergátló kifogást elutasította azzal az indokolással, hogy különben la perrel érvényesített jogigény állami támogatás, illetőleg végrehajtás nélkül maradna. Nézetem szerint a Kúriának ez az utóbbi határozata a helyes — ebben Újlakival ellenkező véleményen vagyok,19) mert a pergátló kifogás — mint azt Fabinyi helyesen kifejti — a compromissumnak perjogi természetű hatásia s ezért az alperest csak akkor illeti meg, ha a compromissum iá Pp.-nek megfelel s így a választott bírósági ítélet Magyarországon végre is hajtható.20) Nem határozott bíróságaink gyakorlata lábban a kérdésben sem, hogy mikor kell la választott bíróság ítéletét külföldinek tekinteni. Határozottan csak az állapítható meg, hogy sem a túlzott közjogi felfogás ismérvét (a választott bírák állampolgárságát), sem a magánjogi elmélet logikus következményeit bíróságaink nem fogadják el. Bíróságaink gyakorlata — ez ma már egész tisztán látható — afelé a helyes felfogás felé hajlik, hogy etekintetben a Pp. szempontjából csupán az irányadó, hogy a választott bíróság a magyar Pp.-nak megfelelően alakult-e meg és járt-e el. Igen kitűnőek ebből a szempontból a budapesti kir. ítélőtábla 7. P. 1142/1923/15. és a P. II. 2075/1928/10. számú ítéletei, amelyek a helyes felfogást — nézetem szerint — a legjobban megközelítik és a fentismertetett elveknek megfelelően oldják meg a problémát. Az előbb említett táblai határozat kifejezetten kimondja, hogy bár a választott bíróság idegen állam területén ülésezik és a választott bíróság tagjai közt esetleg idegen állampolgárok is lehetnek, nem tekinthető a választott bírósági szerződés eredetileg érvénytelennek, sőt az ilyen módon alakított választott bíróság határozata Magyarországon végrehajtható is, ha a Pp. XVII. címében foglalt és a választott bíróságra vonatkozó rendelkezések betartatnak. 1B) Újlaki: A vál. bír. kézikönyve. 1927. 233. 1. 20) Fabinyi: Vál. bíráskodás 2. kiadás. 91. és köv. 1.