Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A márkás cikkek árvédelmének kérdéséhez

346 A MÁRKÁS CIKKEK ÁR VÉDELMÉNEK KÉRDÉSÉHEZ. Irta: dr. Ranschburg Nándor ügyvéd. Dr. Dobrovits Károly a Közgazdasági Értesítő iez évi július 21-iki számában foglalkozik azon jogvita érveivel, amelyet a márkarikkreverzálisok bemutatási kötelezettsége Ikérdésöben búzott két ellentétes kamarai választottbirósági itélet keltett. Dr. Dobrovics ismét láma az eredményre jut, hogy a karteltörvény rendelkezései szerint a márkacikk touábbeladási árát megállapító reverzálisok vagy egyéb írásbeli kikötések kartelhez hasonló jogviszonyt lalapítanalk aneg és így bemutatásuk elmulasztása esetén érvénytelenekké válnak. Ugyancsak kartelhez hasonló alakulatok szerinte ia márkacikkeket gyártó gyárosok (vagy gyárosok és kereskedők) megállapodásai is, amelyekkel ezelk az árrontó vevőkkel iszemben alkalmazandó retorziókban állapodnak meg. Elsősorban ia gyáros és egyes vevője között létesített reverzálissal vagy kötlevélbe foglalt kikötéssel kívánok foglalkozni. A dr. Dobrovits által követett gondolatmenet szerint a reverzálist kiegészíti iá gyárosnak azon hallgatólag vállalt viszontk( .telezettsége, hogy az árvédelmi rendszert hézagmentesen be fogja tartatni; itt tehát kétoldalú kötelezésről volna szó, mely arra irányul, hogy kiküszöbölje a márkucikk eladásával foglalkozó kereskedők kölcsönös versenyét. A gyáros ezen hallgatólagos kötelezettségvállalása volna tehát az a „gazdasági versenyt szabálvozcJ kötelezettség", amelyet a kartelíörvény anegkiván. Maga a reverzális ugyanis még nem szabályozza a kereskedőik versenyét, hiszen ezek között nincs is jogviszony. Ellenben a gyáros azon kötelessiégvállalása, hogy minden kereskedőt ugyanazon ár betartására fog kényszeríteni, már a gazdasági verseny szabályozását célozza. Téves azonban az az állítás, hogy a reverzálisokkal kapcsolatban a gyáros és a kereskedők között kétoldalú kötelezettség származott, mert a gyáros nem köteles a hézagmentes árvédelmi rendszert fenntartatni. Kötelezettségről alkkor beszélhetnénk, ha a kereskedő követelhetné a gyárostól a hézagmentes rendszer f< ; ntartását, illetve, ha ennek elmulasztása miatt kártérítést igényelhetne a gyárostól, holott a valóságban a hézagmentes árvédelem a gyárostól nem kényszeríthető ki és szankció sem biztosítja azi. Az árv-'delem hézagmentes keresztülvitele a gyáros által tehát (nem kötelezettség, hanem) csupán hallgatólagos feltétele annak, hogy iá kereskedők szerződésen kívül is, ex lege kötelezve legyenek a továbbeladási ár betartására. Ha a gyáros nem gondolkodik az árvédelem hézagmentes betartásáról, akkor azok a kereskedők, akik reverzálist nem írtak alá a tisztességtelen versenyről szóló törvény alapján nem lesznek kötelesek a gyáros által szabott fogyasztói árt betartani, — sőt talán szó lehet arról is, hogy a reverzálist aláíró kereskedők, az inliézmény szellemé-