Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - A márkás cikkek árvédelmének kérdéséhez

347 ben, szintén mentesülnének kötelezettségüktől, mert a feltételezés, amelyben azt vállalták, nem következett be, — egyéb következménye azonban az árvédelem hézagos voltának nem volna. Amennyiben tehát a reverzálisok rendszeréből a kereskedői verseny kiküszöbölése áll telő, úgy ez pusztán eredmény, amelyet egyrészt a ikereskedők egymástól független és kölcsönös kötelezést nem tartalmazó reverzálisai, másrészt a versenytisztességre vonatkozó jogszabályok vállvetve idéztek elő, nem pedig oly kötelezettségvállalás, amely ezen verseny kizárására irányult. Mindezeík szerint pediig márkacikkárvédelmi rendszere egészen más struktúrájú, mint a ikartelek, vagy ahhoz hasonló jogviszonyok. És ez a strukturális különbség azért van, mert a márkacikkek árvédelmiének célja eltér iá kartelcéltól. Hiszen, ha a gyárosok valóban a verseny -kizárásával akarnák áraikat megállapítani, lakikor egymás közt kartelszerződést kötnének és ebben a kartelszerződlésben állapítanák meg cikkeiknek úgy viszonteladói, mint fogyasztói árát. A gyárosok azonban ez esetben nem a verseny kizárása által ikeresik előnyüket, hanem cikkeik nagyarányú népszerűsítése és szuggesztiv 'terjesztése útján, s ezért nem kartelt csinálnak, hanem egészen más természetű rendszert léptetnek életbe, amely 'rendszer Ikeretébe beletartozik a szabott ár is. Megállapítható tehát, hogy a márkaeiikkek árvédelmi rendszerében a kereskedői verseny kiküszöbölése sem a gyáros kötelezettségén, sem pedig a kereskedők \kölcsönös kötelezésén nem alapszik és így hiányzik belőle a karteltörvény 1. §-ában körülírt az a feltétel, amely szerint a gazdasági verseny szabályozásának kötelezettségen kell alapulnia. És bár ez a strukturális eltérés már magában véve is kizárja a karteltörvény 2-ik §-ának alkalmazását, a kérdés lényege az marad, hogy a márkacikkrendszer a maga igaz valóságában kartelszerű alakulat-e, vagy sem. Dr. Dobrovits Károly hivtlkozott cikkében imaga is felveti a kérdést, hogy a márkacikkrendszer „kartelhez hasonló célú jogviszony-e". Idézzük dr. Dobrovitsot: „Mely jogviszony lehet a kartelhez hasonló célú? Az, amelyik árura vonatkozóan korlátozza vagy szabályozza a gazdasági versenyt. Tehát mem kell a kiairteltörvény hatálya alá eső jogviszony megállapításához monopol vagy túlnyomó hatalmi helyzet, hanem kizárólag az, hogy a megállapodás a gazdasági verseny szabályozására befolyással legyen." E szerint tehát minden oly jogviszonyt kartelhez (hasonló célú jogviszonynak kellene tekinteni, amely a gazdasági verseny szabályozására befolyással van. Ha elfogadjuk ezt iá tézist, akikor a karteltörvény 1. §-ában zárjelben foglalt szöveg (kartel vagy ehhez hasonló célú jogviszony) nem alkalmazható megszorító magyarázatra. A fentiek szerint ugyanis a karteltörvóny kiterjedni: 1. kartelekre, 2. minden oly jogviszonyra, amely bár nem kantél, de a gazdasági versenyt szabályozza.