Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - Közjegyzők jubileuma

MAGYARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó; BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. (Megjelenik havonként, július és augusztus hó H kivételével. Egyes szám ára a melléklapokkal 2'40 P. Sierkesztőség: Budapest, I., Karátsonvi-utca 9. Q 8zam ara az ei8fl félévre 12 — P. Telefonszám: Aut. 538—83 | =M^__====__ 10. szám. Budapest, 1934. december hó. XV. évfolyam KÖZJEGYZŐK JUBILEUMA. Irta: dr. Krenner Zoltán kir. közjegyző. Az 'országbírói értekezlet az évszázados múltú hiteles helye­ket visszaállította s megszüntette az abszolutizmus korában azok pótlásául az osztrák jegyzői rendtartás szerint szervezett jegyzői intézményt és a közjegyzői intézmény megalkotásának szüksé­gességét kimondotta. Ez volt a magyar jogászi közvélemény is, mely az 1870. évi jogászgyűlésen „a iközjegyzőség, mint a bíró­ságoktól lós ügyvédségtől teljesen elkülönített közintézmény meg­szervezéséről" folytatott vitát az intézmény felállítása érdekében hozott határozatával zárta le. Az alkotmányos kormány dgazság­ügyminisztere megindítja a törvény előkészítő (munkálatait, mely­nek során az állami mindenhatóság megszüntetésének, a hatás­körök pontois elkülönítésének, a bíróságoknak a perenkívüli teen­dőktől leendő mentesítésének gondolatai felvetődnek, s megszü­letik a közjegyzői rendtartás törvényjavaslata. Az 1874. évi or­szággyűlés tárgyalta a beterjesztett törvényjavaslatot, mely felett nemcsak az intézmény szükségességének szempontjából indult meg a vita, hanem különösen a közjegyzők hatáskörének meg­állapítása kérdésében is, szükséges-e vagy sem a „közjegyzői kényszernek nagyobb mérvben alkalmazása" s elfogadható-e az általános vitát előkészítő az a bizottsági vélemény, mely ,,az in­gatlan javak tulajdonjogának átruházása vagy korlátozása körül a mindennapi tapasztalásból .merített visszaélések $ a hiányosan megszerkesztett okmányokon alapuló számtalan perek jövőbeni megszüntetése érdekében tartja szükségesnek a közjegyzői intéz­ményt, mely ezeket a célokat csak úgy érheti el, ha a nevezett jogügyletek telekkönyvi bekebelezésével a közjegyzői okirat tör­vény által mellőzhetetlen kellékül kimondatiik." Most hatvan esztendeje lett a törvényjavaslatból az eredeti célkitűzésektől sokban eltérő törvény, most ünnepli fennálásának hat évtizedes jubileumát a közjegyzői intézmény. Az ünnepi kongresszusra összegyűlt magyar közjegyzői kar jubileumi hangulatának emelkedettségében is érzi a reánehezedő súlyos viszonyok nyomását, s azt a keserű megállapítást látja

Next

/
Oldalképek
Tartalom