Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 10. szám - Közjegyzők jubileuma

344 igazoltnak, hógy az abszolutizmus és a jogrend áthid üásakónt szervezett intézmény létesítésekor tett Ígéret az „átmenni rendelkezések és hatáskör bővítés gyakorlati eredményei lakpján a közjegyzői intézmény hatósági szervként leendő teljes kiépítése" 'megvalósítva nem lett és csüggedten, a megtorlásra alkalmas eszközök hiányában magára hagyva kénytelen eltűrni szűkre szabott hatáskörében jogi orvvadászok és kuruzslók felelőtlen, egyre növekvő, egyre nagyobb működési teret hódító ügyködését. Ünnepi hangulatában ezt a belső és eltitkolt disszonanciát nem fokozza gravaminális panaszokkal, eredményes munkára szervezi erejét és ünneplő köntösében ,a hat évtizedes reformjának előkészítését alapozza, a törvényhozói és miniszteri ígéretek beváltását sürgeti. Az új közjegyzői rendtartás pilléreinek szilárd köveit hordja össze és a hat évtized előtt kitűzött célokat a közjegyzői intézmény valódi rendeltetésének felismerésével ós megállapításával, a régi törvénynek az élet által szentesített intézkedéseinek megtartásával maradéktalanul megvalósítani akarja, mindannak pótlásával, helyesbítésével és (kiegészítésével, ami abban meghaladott s azokat az .új rendelkezéseket óhajtaná tételeikbe önteni, melyek az eredeti eélgondoi'athoz közelebb hoznak, a megelőző jogvédelmet hatályo'san bizitosítják, a hatáskört kiszélesbítik, a •bíróságokat 'tehermentesítik, az intézményt a továbbfejlődésre (alkalmassá teszik és a jogkereső állampolgárokat az eddiginél több vonatkozásban segítik meg. Az új közjegyzői rendtartás feladata a közokirati kényszert mindazokra a jogügyletekre kiterjeszieni, melyeik tartalmuk fontossága és 'következményeik nagyobb veszélyessége miatt alaposabb megfontolást és a lehetőség szerint szabatos akaratkijelentést igényelnek; (közók iratba kell foglalni azokat a jogügyleteket, melyek a szerződést kötő felek személyes viszonyainak jövőbeli alakulására vonatkoznak, melyek bonyolult jogviszonyokat létesítenek ;s ahol a közokirati forma ünnepélyessége és nyilvános jellege megoltalmazza az akaratkinyilvánítás szabadságát és megfontoltságát, ahol jóhiszemű harmadik személyék érdekeinek megvédéséről van szó; az alakszerűségben rejlő szigor alkalmazandó a házastársak körén túl a szülő és gyermek, gyám és gyámolt, gondnok és gondnokolt között minden jogügyletnél. Meg kell határozni azokat a jogügyleteket, melyeknél kívánatos az eddigi alakszabadság megszüntetése, az okiratba foglalás kötelező volta, meg kell állapítani a telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló okiratok és beadványok alakszerűségét és megállapítani, hogy okiratokat csak közjegyző és ügyvéd szerkeszthet. További reformgondol.it a megelőző jogvédelem szilárd alapokra való helyezése és a jogbiztonság megerősítése érdekében a közjegyzői okirat bizonyító erejének növelése, az okirattal