Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 9. szám - Magánjogi kodifikációnk időszerűsége

309 mely <a kodifikáláshoz szükséges, hogy nem fenyeget-e >mi<nket a 'korai kodifikálás veszedelme: erre a kérdésre választ csak a jövendő adhatja meg, évtizedekkel a kódex éleibe lépte után. Bizonyos, hogy magánjogi törvényjavaslatunk ilegjobbjainkmik az 'alkotása, négy évtizedes vállvetett munkánlak laz eredménye, mely „szorosan simul fennálló jogunkhoz és igyekszik sízokásjogunknak minden értékes önálló intézményét vagy gondolatát megőrizni és kifejleszteni", mint ezt Tőry a második szövegére a tervezetnek, megállapítá. (Jogászegyleti Értékezések VII. 43. füzet, 7., 8.) Bíznunk kell magúinkban, hogy a javaslatból azt, laimá még benme mosit nem iá miénk, magunkévá tesszük és hogy az új kódex (majd ugyanaz a hiatallmiais tényezője lesz nemzeti létünknek, mint volt ia Tripartitum, azzal a különbséggel mégis, hogy kettős gyökérzete lesz annak, ami benme van: nem csupán 'a szokás —mint iá Tripairtitumnak, —• hanem e mellett a törvény ás. II. Az eddigiékben jogászi szempontból vizsgáltuk az,t a kérdést, hogy elérkezett-e a kodifikáció ideje, lehet azonban vizsgálni ezt a kérdést gazdasági szempontból is, a jog által szabályozott életviszonyokra tekintve, mikoris. ezt kérdezzük: vájjon azok iá nagy gazdasági átalakulások, melyeken most az egész világ átmegy, nem állják-e útját a ikiodifikációnak? Lehetetlen ugyanis meg nem látni, hogy az individualizmusniak ia nagy történelmi hullámát, az univeraailismusnak a hulláma kezdi föl váltani, ami nyilván igen jelentős gazdiasági átalakulással is jár. Kérdezhetné valaki: nem jutunk-e oda, hogy megalkotjuk a kódexet és iaz élet irövidesen kifordul alóla? Minálunk ez ia nlagy átváltás ősi alkotmányunk alapján, intézményeinkjbe beilleszkedve kell, hogy (történjék, lassan, fokozatosan, nem pedig ősi 'alkotmányunknak a romjain, úgyhogy az éltetnek legyen ideje akár szokásjogilag, a'kár törvényileg a kódexen ennék folytán esetleg szükségessé váló változtatásokat megtenni. III. Politikai természetű aggodalmakat is hallunk emlegetni a kodifikációval szemben, éspedig a megszállott területeknek a szempontját. Köztudomású, hogy a ma megszállott területeken ma is ia magyar jog van 'alkalmazásban, úgy, (ahogy laz a megszállás előtt hatályban volt; „a kodifikáció — szól az 'aggodalom — helyre nem hozható veszteséget jelentene, iá magánjogi egység lerombolását, egy újabb, egy magáinjogi vonatkozású Trianont". (Kolosváry Bálint: A magánjogi kodifikáció problémája. Törvényhozók Lapja 1932. 1. 1. 1932. november 3. lap.) Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy a magánjognak ez az egysége merőben a megszálló hatalmaknak az önkényétől függő: addig tart, míg ezt a megszálló hatalmak meg nem változtatják, aminthogy máris több vonatkozásban új törvényeikkel meg is változtatták. Szabad-e minekünk egy ilyen, a mi