Magyar jogi szemle, 1934 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1934 / 1. szám - Átértékelés az öröklési jogban

4 követelményének csak úgy felelhet meg, ha a vagyontárgyaknak mostani értékét figyelembe veszi, hogy ekként a kötelesrészes törvényes örökrészének fele értékét kapja. A kir. Kúria ezért helyt adott az alperes amiatt emelt panaszának, hogy a fellebbezési biróság az alperes által 1914. évben előre kapott vagyontárgyak értékét azok teljes 1914. évi értékében vette számításba és az értéket az 1914. év óta bekövetkezett értékváltozások és a perben meghallgatott szakértők véleményének figyelembevételével a fellebbezési biróság által meghatározott 12.694 pengő helyett 7044 pengőben határozta meg." A törvény a 2. bekezdés második részében a közszerzeményt is említi. A közszerzemény a szerzeményi közösség megszűnésekor fennforgó vagyoni helyzet alapján állapítandó meg. A közszerzeményi ifelerész rendszerint a természetbein meglevő vagyontárgyakból természetben, a meg nem levők pedig azok értéke alapján jár. A 3. §. merev alkalmazása mellett abban az esetben, ha az örökhagyó a közszerzeményi vagyont, vagy akár házastársának különvagyonát is ági vagyonába fektette, esetleg az azt terhelő adósságok törlesztésére fordította, akkor a házastárs, ha keresetét a 3. §-nak megfelelően egy éven belül — akár az egyezkedések elhúzódása, akár betegség vagy más ok miatt — be inem adja, vagyonából névértékben csak annak számszerű keretét kapja vissza, míg a keret tartalma, maga a vagyon, a valóságos érték az ági örökösnél marad. Az 1928. évi XII. t.-c. 15. §-ának 1. bekezdésében említett kölcsönös kiegyenlítés és méltányosság elvének érvényesülését ily ítélkezés nem jelenthetné. Ami pedig nem méltányos a közszerzeménynél és a kotelesrésznél, 'nem lehet méltányos az ági öröklésnél sem, mert a követelések ellentétes elbánásban részesítésére sem az 1928. évi XII. t.-c, sem más jogszabály alapot nem ad. Nincs tehát jogalapja annak, hogy az összegében még meg nem határozott örökjogi követelést a biróság az örökhagyó halálakor volt értékek alapján akkori pénznemben és ne az egyes értékeknek különkülön meghatározásával a mostani viszonyoknak megfelelően, mostani pénznemben állapítsa meg. Ily esetben azonban nincs helye a 3. §. alkalmazásának, mert nincs összegében meghatározott, megrögzített pénzkövetelés, amely tartalmából a korona értékcsökkenése folytán veszíthetett volina. A kötelesrésznek készpénzben való kiadását rendelő birói gyakorlatot sem tartom a mostani gazdasági viszonyok közt helyesnek és nem osztom azt a véleményt, hogy a kötelesrész készpénzben való megítélésének kérdése az örökhagyó halála óia bekövetkezett értékcsökkenések figyelembevételével megnyugtatók g lenine megoldva. Az élet mást mutat. A pénzérték és vagyonérték aránya még mindig változik, nagyon is kérdéses, hogy az a pénzösszeg, amelyet ma a biróság 10 hold földnek megfelelő kötelesrészként itél meg, megfizetésekor, — vagy inkább behajtá-