Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 2. szám - Korlátolt elmeállapot és bűnözési hajlam

56 rögzült bűntettesnek, mert cselekményeit beteges lelki állapota, illetőleg erkölcsi fogyatékossága hozza magával. A bíróság ellenben a bűnözési hajlamot épen mint a sokszoros visszaeső, megátalkodott bűntettesekkel szemben súlyosító illetőleg a megrögzötlséget igazoló körülményt tekinti. Az elmeorvostan fentebbi tételét szem előtt tartva, a kérdést a büntetőjog szempontjából nézetem szerint elméletileg oly érteleniben kell megoldanunk, hogy amennyiben a vádlottat nem minősíthettük kifejezetten elmebetegnek, tehát ha bűnösségét megállapítottuk, ez esetben a korlátolt elmeállapot, a degenerált, az örökletesen terhelt vagy az idült alkoholos állapot nem akadálya a megrögzöttség megállapításának s így a szigorított dologházba való utalás kimondásának. Épen az erkölcsi gyengeelméjűség, az u. n. morál insanity állapota termeli ki a nagystylü szélhámosok, a Hochstaplerek, a köpenicki kapitányok kisebb-nagyobb példányait. Ezeknek a nagy bűntetteseknek a szellemi képessége, értelmisége a bíróságok közvetlen észlelete alapján legtöbbször minden kétségen felül -megálliapítható, de megállapítható egyúttal az ő léha, cynikus erkölcsi felfogásuk, a munka nélküli, kényelmes élet, a dorbézolás, fényűzés utáni vágyuk, vagyis az általuk jól ismert erkölcsi törvényekkel nem törődés, tehát az erkölcsi züllöttségük is. Egy-egy ily nagystylü csalónak vagy sikkasztónak a bűntettei szinte bámulatba ejtenek, hogy minő ravasz furfanggal, előrelátással, sokszor teljes programmszerűséggel eszelik ki az ilyen szélhámosok a bűnelkövetés módozatait, mily ügyességgel tudnak behálózni nemcsak együgyű parasztembereket vagy főkötő alá kívánkozó szakácsnékat. de nagyobb intelligenciájú egyéneket, olykor kereskedőket, bankvezéreket, mily szövevényesen készítik elő a behálózás részleteit, mily virtuózok az álnév készítésben, a legkülönbözőbb szerepek eljátszásában. Most detektívnek, miajd bárónak, grófnak vagy ügyvédnek, képviselőnek adják és játsszák ki magukat s képesek orruknál fogva vezetni jóidéig előkelő embereket, egész családokat vagy k ereskedelmi társa ságokiat. Csak példaképen említek fel pár ilyen esetet legújabb gyakorlatunkból. Annak idején nagyon sok szó esett a M. Mária ügyéről, aki különböző (grófnői, hercegnői) álnevek alatt a magasabb, különösen a diplomáciai körökben csalt lépre egyeseket s melyek miatt a német bíróságok is súlyos börtönbüntetésre, a kar. Kúria pedig az utolsó 12 csalás és egy sikkasztás bűntettéért 5 évi fegyházra ítélte. (B. II. 2549/1928.) Itt a fondorlatos megtévesztéseknek a legfinomabb, igazi művészi kiviteléről volt szó, ami kétségtelenül a legnagyobb szellemi épséget kívánta meg. De szintén a szellemi képességek teljes fennforgása volt megállapítandó egy egyszerű vidéki szabólegény esetében, aki meghallva, hogy egy ismerőse hogyan szeTzett amerikai útlevelet, nagy ügyességgel és SZÍVÓS kitartással egy csomó földmíves embert Amerikába való kivándorlásra csábít s ecélra kerít is nekik jó pénzért hiányos útleveleket,.