Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Az új nemzetközi egységes váltójog és az új magyar váltótörvénytervezet alapelvei

38 szerkezeti átalakuláson ment át, az alkotmánynak pedig ezen tényleges viszonyokhoz kell idomulnia. A világszerte dívó gazdasági nyomor nem átmeneti válság, hanem állandó, szerkezeti jellegű. Oka nem a világháború, amely azt csak gyorsította és fokozta, hanem elsősorban az, hogy az ipari és mezőgazdasági gépek tökéletesített technikája és elterjedése folytán .a termelés bőséges lett, viszont a fogyasztás ahelyett, hogy növekedett volna, visszamaradt még a békebeli mértéken is alul. Folyamatot látunk, mellynek során a töke mindinkább kevésbbé teljesíti hivatását. Ennek oka az, hogy a legtöbb gazdasági tevékenység megszűnik haszonhajtó lenni és veszteséges lesz. Ez okból a tőke mindinkább visszavonul s mint a kapitalista gazdasági rend alapja mindenható uralkodó szerepéből veszít és mindinkább több teret enged át a másik termelési tényezőnek, a munkának. Minthogy a bőséges termelésnek fogyasztókra van szüksége, az embereket fogyasztóképesekké kelll tenni. Ez pedig úgy érhető el. ha egyfelől a javak és jövedelmek, másfelől a közterhek egyenletesebben osztatnak el, — a magántulajdon biztosítása mellett — oly állami intézkedések által, amelyek azt elősegítik. Az előadó rámutatott azon törvényes intézkedésekre, amelyek már ezen folyamat 'szolgálatában állanak. Míg a kapitalista társadalomban a liberalizmus elve uralkodik, addig az átalakuló társadalomban, amelyből végeredményben a munka társadalma fog kialakulni, már a szolidarizmus elve is kiegészíti amazt. Ezen elvnél fogva a gazdasági egyenlőtlenségek felfelé és lefelé lenyesetnek és nem engedtetik a gyengék teljes elnyomása. Az állam nemcsak jogállam, hanem gazdasági állam is lesz. amelyek elsőrendű feladata a gazdasági szükségletek és célok kielégítése. Ugv ezen cél, mint a fokozatosan minél általánosabbá teendő titkos választójog valamint az ember magasabb feladatainak betölthelése szükségessé teszi, hogy az állam kultúrállam is legyen, vagyis a kultúrát a legalsóbb néposztályok javává is tegye. A gazdasági államnak gondoskodnia kell arról, hogy minden gazdasági ágnak és dolgozó osztálynak jogos érdekei — a gazdasági egvség egyetemén belül — kielégülést találjanak. Ezen óikból törvény rendelje el, hogy minden gazdasági ág, beleértve az ipari és mezőgazdasági munkásokat is, szervezetbe tömörüljön. A gazdasági testületekben a munkaadók és munkások jogegyenlősége biztosíttatnék. Ugyancsak a gazdasági állam élvéből folyik az is, hogy miután a termelési tényezők együttműködése szükséges az egységes nemzeti termelés céljából, az állam a termelési ágaik gazdasági érdekeit igazságosan igyekszik kielégíteni olykép, hogy a termelési ágak egyike se zsákmányolhassa ki a másikat. Ezen cél a közgazdasági bíróság által érhető el, amely a jelenlegi Karteibiróság helyébe lépne s amelynek szervezését előadó ismertette. Az érdektestületek kiépítésének meg kell előznie a választójog és a parlament reformját. A gazdasági állam céljából az is következik, hogy a törvényhozó szervet alkalmassá kell tenni gazdasági problémák eldöntésére. Ez úgy