Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Az új nemzetközi egységes váltójog és az új magyar váltótörvénytervezet alapelvei

39 érhető el, ha a parlamentben a gazdasági tudás intéznienyesen biztosíttatik. Ezenkívül szükséges az is, hogy a gazdasági ágak és a dolgozó rétegek képviseletet találjanak a parlamentben. Az előadó ajánlja, hogy a képviselők felét ezután válasszak, niiint eddig a választókerületek, a másik felét pedig az érdekelt testületeik, utóbbiak azonban csak közvetett választási mód útján. Ugyanis volnának alsóés felsőfokú érdektestületek. Utóbbiak választanák a nekik szánt képviselöhelyekre a képviselőket. Az előadó ezután részletesen foglalkozik a választójog és a parlament reformjának kérdéseivel, a jelenlegi parlamenli rendszer fogyatékosságaival, azzal, hogy a korporativ elv nem idegen jogrendszerünkben, hogy az lényegesen elütő a céhrendszertől és a magánkezdeményezést egyáltalán nem érinti. Előadó kifejti az érdektestületi választási rendszer részileteit, -annak előnyeit az általános titkos választójog hátrányaival ós veszélyeivel szemben és nagy történelmi szerepét a polgári társadalmi rend alapintézményeinek konzerválása céljából. Az érdektestületi demokratikus választási rendszer nem tévesztendő össze a fascista rendszerrel, amelyet diktatúra hozott létre és annak céljait szolgálja. Az előadást vita követte, majd az elnök elismerését és köszönetét fejezte ki az előadó nagy tanulmányra valló munkájáért. Személyiségi jogi védelem a szerzői jogi törvényben. A Civiljogászok Vitatársasága a Budapesti Ügyvédi Kör helyiségében dr. Beck Salamon ügyvéd elnöklésével nagyszámú és előkelő jogászközönsóg részvétele mellett vitaülést tartott. Az ülés előadója: dr. Kelényi Jenő ügyvéd volt, aki Személyiségi jogi védelem a szerzői jogi törvényben címen tartott előadást. Az előadó részletesen kifejtette, hogy a magyar szerzői jogi törvény minő rendelkezései azok, amelyek tisztán személyiségi jogi természetűek. Majd rámutatott arra, hogy különösen a mű jogellenes megváltoztatása, a plágium kérdésében, továbbá a mű címének, valamint az ábrázolt személy személyiségi jogainak védelme terén minő rendelkezésekkel kellene szerzői jogi törvényünket kiegészíteni. Általában arra a konklúzióra jutott, hogy a jogfejlődés egész iránya a szerzői személyiségi jogok fokozottabb védelme felé halad. Ezt az irányzatot követi, úgy a magyar judikatura, mint pedig a hazai törvényhozás, mely a személyiségi jogok fokozottabb védelmét az 1931 :XXIV. t.-c.-be iktatott római egyezményben kodifikálta is. Ennélfogva csak önmagához hű a joggyakorlat és a törvényhozás, ha az előadásban részletezett esetekben is követi más, modern szerzői jogi törvényhozások példáját és a szerzői személyiségi jogok védelmének rendszerét még jobban kiépíti. Az előadás felett, amelyet nagy tetszéssel fogadlak, élénk vita indult meg. Felszólaltak: dr. Szálai Emil, dr. Leopold Elemér, dr. Zoltán József, dr. Vészi Mátyás, dr. ifj. Szigeti László és dr. Flajdu Miklós ügyvédek. A Magyar Jogász-Egylet pénzügyi jogi szakosztálya f. év november 12-én Benedek Sándornak, a közigazgatási bíróság másodelnökének elnöklete alatt ülést tartott, melynek tárgya dr. Nagy Dezső Bálint ügyvéd élőAdása volt: Kivánatos-e a törvénykezési illetékek lerovási rendszerének