Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Az új nemzetközi egységes váltójog és az új magyar váltótörvénytervezet alapelvei

37 sasiig a kommendából keletkezett, de a fejlődés folyamán valóságos társasággá lett. Részletesen foglalkozott azokkal az elméletekkel, amelyek a csendes társaságnak társasági mivoltát kétségbe vonják. Cáfolta azokat a teóriákat, melyeik önálló jogintézmény helyett kölcsönnek, vagy megbízással kapcsolatos alkalmazási viszonynak, vagy a bizományi ügylet egy speciális válfajának kívánják tekinteni. Előadó szerint kétségkívül megállapítható a csendes társasági jogviszonyoknak egy oily köre, amely mindenképen önálló szabályozást igényel s melytől a jog az önálló szabályozást meg sem tagadhatja. Ezzel széniben elismerte, hogy nagyon gyakran fordulnak elő az életben olyan konstellációk, amelyek már kevésbbé tekinthetők csendes társaságnak s ezeket előadó „quaai csendes társaságinak nevezi, míg további átmenetként -a ikölcsön felé, fellelhetők olyan alakzatok is, amelyeik már inkább a „qualifikált kölcsön"-re emlékeztetnek. A határesetek illusztrálására több példával szolgált. Kimerítően foglalkozott előadó az 1930. évi V. t.-c. II. Részéveil, mely a csendes társaság törvényes szabályozását adja szerény nyolc szakaszban. A törvény azonban csak kerete a csendes társasági jogszabályoknak, s a birói gyakorlatra és a tudományra bízta, hogy a jogszabályokat élettel és tartalommal töltsék ki. A törvényre támaszkodva, de úgy a magyar, mint a külföldi judikaturának bőséges ismertetésével világította meg előadó a csendes társaság keletkezésének, fennállásának és megszűnésének jogszabályait, számos esetben a maga részéről is állást foglalva egyes, a tudományban és a bárói gyakorlatban még vitás kérdésekben. Előadó szerint a csendes társaság sui generis kereskedelmi társaság. A csendestársa viszonynak köztudomásra hozása akár egyénenkénti közlés, akár körilevél útján, szerinte még nem állapítja meg a csendes társ kezesi felelősségét, csupán ha a köztudomásra hozás dolus-szal párosul. A birói gyakorlat szerint a csendes társnak nincs joga az értékemelkedésből előálló nyereségre. Szende ezt a szabályt mereven alkalmazva nem teszi magáévá, sőt hajlamos arra, miszerint a csendes társat a vállalat valóságos nyereségéből — melyhez az értékemelkedés hozzászámítandó, — különösen a csendes társ kiválása esetére részeltesse. A csendes társasági törvény 120. §-ának 2. bekezdése szerint a csendes társ végkiegyenlítése tekintetében másodrangú hitelezővé degradálódik. Előadó szerint ez a rendelkezés — figyelemmel a törvény 122. §-ára, mely a csődtörvény 27. §-ánál lényegesen szigorúbb, megtámadási jogot kreál, — felesleges. Álláspontja szerint — szemben a Glücikstbal—Huppertféle kommentárban lefektetett nézettel. — e szalkasz csaxpán ügyleti hitelezőkkel szemben érvényestíhelő. Az előadás befejezéseképen párhuzamot vont Szende a csendes társaság és a betéti társaság között, kiemelvén e ikiét társasági alakulat közötti számos rokonvonást és a fennálló különbségeket. Dr. Újlaki Géza: Magyar alkotmányjogi reformkérdések. A Magyar Jogászegylet közjogi szakosztályának 1932. dec. hó 10-én tartott ülésében, amelyben Osvald István dr., & Magyar Jogászegylet elnöke elnökölt, Újlaki Géza dr. ügyvéd előadást tarfolt „Magyar alkotmányjogi reformkérdések" címen. Aliból indult ki, hogy a társadalom és a gazdaság rendje