Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Büntetőjogi tanulmányok

354 vonatkozásban is. A hazai büntetőjogrendszenben ez a szabályozás annál jelentősebb, mert a hitelsértést egyik legújabb törvényünk tette maradandó fontossággal egész uj alapokra helyezett büntetőjogi rendezés tárgyává ... A közhitel oltalma körében különös figyelmet érdemel a végrendelet koholásával elkövetett jogsérelem, mely a hamisítások kaleidoszkópszerű változata folytán rendszerint számottevően kiemelkedik a pusztán egyéni jogsérelmek köréből... Az eleven élet lüktetésével párhuzamosan haladó probléma-szemlélet teljességéhez tartozik az orvos büntetőjogi felelősségének szabályozó figyelemre méltatása főként olyan vonatkozásokban, aminőkben a legnemesebb orvosi hivatás, az egészségnek és az életnek védelme, az egészséghez, az élethez fűződő jogi értékeknek legsúlyosabb veszélyeztetésével karöltve jelentkezik ... A probléma: belső indítékú ösztönzés, nagyvonásokban megközelíti a bűncselekmény elkövetésére irányuló katonai parancs taglalását a cselekmény jogellenességének szemszögéből . . . A büntető jogrendszer nagy mélységeibe tekintő probléma-feltevés, amely a jogellenesség kérdésének vizsgálatával indult útnak, ekképen jutott a gyakorlati kérdések egymáskapcsolódó sorozatán keresztül gyakorlati vonatkozású körben ugyancsak a jogellenességnek elméleti kérdéséhez . .. A büntető igazságszolgáltatás körében soha nem vészit jelentőségéből az esküdtbiráskodás kérdése. Jogbölcsészeti megalapozás nélkül a kérdésben nem történhetik alapos állásfoglalás. Ez a megalapozás a jogalkalmazás analízise útján jut el arra a megállapításra, hogy a bírói működés logikai - - jogászi — és erkölcsi értékelésből áll, laikus bíró tehát legfeljebb az erkölcsi értékelés körébe tartozó büntetéskiszabási funkcióra volna alkalmazható, de alkalmazhatóságának foka ebben a vonatkozásiban is kisebb, mint a hivatásos bíróé. A büntetés kiszabása tárgyában érvényesített semmiségi panaszok felülvizsgálatának tárgyalása ad képet arról, hogy ez a tiszta genezisében egyszerű erkölcsi értékelő funkció mennyire át meg át van szőve nagyfokú jogismeretet és gyakorlottságot feltételező magasabbrendű követelményektől . . . Büntetőperjogrendszerünk perorvoslati szakában annálfogva is könnyen merülnek fel nagyjelentőségű vitakérdéseik, hogy az újabban alkotott kiegészítő jogszabályok nem azon a perjogbölcsészeti szemléleten alapulnak, mint az alaptörvény. Tanulságos példa erre a büntetőparancs és az u]raj elvétel vitakérdése, amelyet a Kúria olyan értelemben döntött el, hogy büntetőparanccsal szemben nincs helye ujrafelvételnek, holott ez az. állásfoglalás mind jogmagyarázati, mind joghelyességi alapon erősen vitatható. A büntetőbíráskodás alapossága, jósága és gyorsasága talán legnagyobb mértékben az előkészítő eljárás helyes berendezésétől függ s ebben a körben mind gya'korlati, mind imagasabb horizontról tekintett alapelvi szempontból elsőrendű fontosságú a terhelt kihallgatásának helyes szabályozása. Ettől függ a vallomás értékelése és az értékelés eredményének a büntető jogszolgáltatás jósága érdekében való felhasználása ... A terhelt vallomása az értékelés szempontjából helyesen a tanúvallomással eshetik egy tekin-