Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - Büntetőjogi tanulmányok

355 tet alá. Hosszú időnek kellett elmúlnia az emberiség történetében, míg ez a felismerés általánossá vált. A bizonyítékok szabad mérlegelése, ahová az istenitéletektől jutott el az emberi művelődés, olyan eredmény, amely évszázadok megdönthetetlennek látszó hiedelemvilágán keresztül jutott csak érvényre ... épúgy, mint annak felismerése, hogy bizonyos bűncselekmények elkövetése, ehhez képest a bűnösség és az ártatlanság kiderítése érdekében elkerülhetetlenül szükség van hullaboncolásra s olyan intézményekre, amelyek biztosítják a hullavizsgálat alaposságát, a boncolást végző szakértő orvos megalapozott tudását és gyakorlottságát, úgyszintén azt, hogy az esetleg szükséges kiegészítő adatok megbízhatóan, értékesíthetően rendelkezésre álljanak. Az anyagi büntetőjog és az eljárási jog hatásosna'k vitatott egyik intézménye, az elévülés körében is vetett fel épen a legújabb idők büntetőjoggyakorlata több olyan vitakérdést, amelynek elemzése méltó a nagy problémák megvizsgálásához, megoldása pedig nem csupán tudományelvi szempontból nyereség, hanem gyakorlati szempontból is közvetlen érték. Az életviszonyok nemzetközi vonatkozású kitér jedettsége nagyjelentőségű gyakorlati kérdéseket vetít a büntetőjog területére. Az államok nemzetközi összeműködésének gondolata — sokkal inkább absztrakció, mint valóság — az összeműködés lehetőségének biztosítása végett felveti a nemzetközi bűncselekmény problémáját, mint az összeműködés tagadásának, megvalósítása megakadályozásának tényálladékszerű összefoglalását. A tiszta logika síkján folyik ebiből a problémából a nemzetközi jognak büntetőbirói oltalomban részesítésére irányuló elméleti törekvés. A nemzetközi büntetőbíráskodás gondolata az abszolútum megismerésére és érvényesítésére irányuló emberi törekvésnek bennerejlő sajátsága, tehát legalább is tudományos probléma; megvizsgálása nélkül a jelenkor vívódó problémakörének értéktára nem volna teljes . . . Ebbe az átfogó problémakörbe vág a nemzetközi bűnügyi jogsegély köre. Az előbbi kérdés absztraktságával szemben megvalósuló konkrétum, mert érvényesülésének területét olyan konkrét szükségletek szabják meg, amelyeknek kielégítése nem teszi szükségessé az érdekeknek egyetemességbe emelkedő, disszonanciától mentes harmóniáját. A kérdés áttekintése nemzetközi szabályozás széles klaviatúráján szuverénül uralkodó művészi összjátékot nyújt s új kompozíciók vázát is magában rejti . . . Konkrétabb körben, fokozottab életértékü nemzetközi jogi feladat, a bűnügyi rendőrség nemzetközi összeműködésének megteremtése. Ezen a területen a belföldi jogalkotás számára is hasznos terrénum kínálkozik. A kérdés megvilágitása, a belföldi és nemzetközi adatoknak nagy tapasztalaton, tágra nyitott szemmel összehordása nagyértékü anyag a jogalkotás, szellemtörténeti tükörkép a kor eszmeáramlatainak krónikása számára . aki úgyszólván logikai egységet fedezhet föl a kiválasztott problémák feltevésében, felbontásában, kidolgozásában és a megállapítások összetevődésében. A külföldi büntetőitéletek hatásának külön tanulmányozása a felmentő és a büntető Ítéletek szempontjából szervesen illeszkedik be az államterület határain túlra terjeszkedő nemzetközi birás-