Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A jogérvényesítés szempontja a nemzetközi magánjogban

344 nyességét illetőleg szembenálló rendszerek közül az egyik csak az állami anyakönyvvezető előtt kötött polgári házasság érvényét ismeri el, a másik viszont csak az egyházi (kötést, és e rendelkezéseknek egyaránt közrendi erőt tulajdonítanak. Franciaországban ennélfogva a házasságkötés polgári formája (sécularisation du mariage) nemcsak a franciákra nézve, hanem külföldi állampolgárokra nézve is a házasságkötés alaki érvényességi kelléke még akkor is, ha a felek hazai joga ezt nem követeli meg, sőt egyenesen az egyházi kötést írja elő.13) E jogi szabályozás esetleg oda vezetne, hogy a házasság érvényessége a felek hazai jogrendje előtt elismerésre nem találna. Épen ebben rejlik a „locus regit actum" elvének nagy jelentősége, hogy az ügyletkötés helyén hatályos szabályok megtartása az ügylet alaki érvé* nyességének általános elismerést biztosít.14) Amint az ordre public a házasságok külföldön való érvényes megkötésének lehetővé tétele érdekében enged a merevségből, hasonlóképen kérdéses, hogy az állam területén kötött házasságokra vonatkozólag az ordre public feltétlen érvényesítése helyeselhető-e. Az a körülmény, hogy a felek házasságukat egy külföldi állam területén kötik meg, még nem jelent közelebbi kapcsolatot ennek az államnak a jogrendjével. A család és a családnak alapját képező házassági életközösség egy konkrét társadalomnak képezi elemét. Az állami jogrend az alája tartozó társadalmat az állampolgári kötelékkel tartja össze, és így a felek hazai joga a legilletékesebb az általa védett társadalmi lét egyik alapintézménye felett döntő ítéletet mondani. Ha ez a hazai jog szem előtt tartásával külföldön kötött házasság érvényességét elismeri, a házasságkötés helyén hatályos jog alapján a házasság érvényes létrejöttének lehet tényleges (nincs megfelelő fórum) vagy jogi akadálya (az ordre publicben rejlő lilalom), de ez utóbbinak jogi indokoltsága nincsen. A házassági jogviszonyból fakadó joghatások: házassági személyjog és vagyonjog, örök jog szempontjából a felek hazai jogának a rendelkezései lesznek irányadók. Az alapvető házassági jogviszony alaki érvényességével szemben is ennélfogva első sorban a felek hazai jogát illeti szó. A jogérvényesítés szempontjából a feleknek érdekében állhat, különösen hogyha különböző állampolgárságúak, hogy az ügyletkötési hely jogi előírásainak a betartásával az ügylet alaki érvényességét vitán kívül helyezzék. De ennek megkövetelése az idegen állami szuverenitás részéről a szükségesnél nagyobb ingerenoiát jelent. Nézetünk szerint teljes helyesléssel kell, hogy találkozzék a német Reiohsgerioht álláspontja, mely egy konkrét és komplikált eset megoldásával kapcsolatban kifejezésre juttatta, hogy „a német birót semmi sem kényszeríti, hogy egy házasságot 13) Cour d'appel de Nancy 1922. jun. 17., Clunet 1924., 668.; Cour d;appel de Paris 1922. nov. 17., Sirey 1924. II. 65. 14) V.. ö. iaz 1926. aug. 2-i lengyel tv. 13. art. és értelmezése: Cour Supréme 1929. ápr. 12., — Babinski: La solution des conifüts de lois ea Pologne Journal de dr. int. 1931., 18. — Vauthier: Sens et applicatioms de la régle: locus regit >actuim. 177.