Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 10. szám - A jogérvényesítés szempontja a nemzetközi magánjogban

345 érvénytelennek nyilvánítson, melyet a felek hazájában mint érvényest kezelnek."15) A háború után a szovjetházasságok jelentettek új és kényes problémát, az európai bíróságok előtt. Az 1926-i szovjet házassági törvény szerint a házasságkötés magánaktus és az együttélés tényleges megkezdésével jön létre. Az anyakönyvezés csak a jogvédelem megkönynyítését szolgálja, de nem feltétele a házasság létrejöttének. így, a faktiv házasság egy már fennálló házasság ellenére is létrejöhet és kettős házasságot eredményezhet, bár az elválás állami közeg közreműködése nélkül bármikor helyt foglalhat, mert a házasság nem jelent az élet egész tartamára szóló életközösséget.16) A bíróságokat mindenekelőtt a qualifikáció kérdése foglalkoztatta: e tekintetben a megállapítás csak az lehetett, hogy az európai jogok házassági intézménye és a szovjet házasság csak névben azonos, de a nemi együttélésnek a szovjet jogban szabályozott formája nem jelenti & házasság jogintézményét. A High Court of Justice ilyen értelmű ítéletét a Court of Appeal hatályon kívül helyezte, mert az elválás kisebb-nagyobb lehetősége nem indokolja a házassági jelleg megtagadását.17) A Court of Appeal állásfoglalása (alátámasztásra talál a megfontolásban, hogy a valóságban, az esetek túlnyomó részében a szovjetházasság jogi kereteiben a felek komoly szándékától vezetett életközösség foglal helyet. A magyar kir. Kúria a szovjet házasságot a közrendi fenntartás alapján és okából házasságnak nem ismerte el.18) A Kúria álláspontját azonban nem tehetjük egészen a magunkévá. A probléma különben is kettős: az alaki érvényesség szempontjából elég-e a szovjet jog előírásait követni ,a Szovjetállam területén kötött házasságnál? az ilyen házasság anyagi érvényessége és joghatásai is a szovjet joghoz igazodnak-e? Az első kérdésre a „locus regit actum" elv alapján igenlőleg lehet felelni. Hogy a szovjet jogi formák között kötött házasságnak milyen tartalmat akartak adni a felek, egyedül szándékukból állapítható meg, de a szovjet államrend szféráján belül egyéb kötelezettségek és jogok ügyletükből nem fakadnak, mint melyeket a szovjet jog e házaságkötéshez fűz, Ha azonban a tárgyalt életviszony a magyar jogélet rendjében helyezkedik el, anyagi érvényességére és joghatásaira a magyar házassági jog szabályai (tekintettel természetesen a nemzetközi magánjog szabályaira) nyernek alkalmazást, mert a magyar jogrendből a szovjet házasság fogalmának megfelelő intézmény hiányzik és a magyar jogrendben élő erkölcsi felfogás a szovjet jogi szabályozás alkalmazásának a lehetőségét kizárja.19) 15) iRG. 1931. máj. 16., Melchiqr: Die Grundingen des deutschen intérnationalen Privatrechts, 213. 16) iLeske—iLoewenfeld: Das Ehereciht' der europáisehen Stalen und iihrer Kolonien. Freund: Das Eherecht in der Union S. S., 333., 337. 17) Nadhimson v. Nachimson, High Court of Justice, 1929. XII. 17., Court of Appeal, 1930. V. 15., Mekihior, ;i. m. §. 104. 18) III., 8411/1927., Mgj. Dtár 22., 68. III., 1616/1926., Mgj. Dtár 20.. 40, *•) V. ö. Váli, i. m. 39.. Freund. i. m. 370., Melehior, i. m. §. 104.