Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám - Illetékesség haszonbérleti ügyben

306 közmegegyezésével halasztatott el, a kiküldött a telekkönyvi hatóságnak, az iratok bemutatása mellett, 3 nap alatt jelentést tenni köteles." A jelentéshez természetszerűen csatolni kell a kitűzött és megújított árverési eljárásról felvett jegyzökönyvet is, amelyből kitűnik, hogy a felek közmegegyezésével történt-e az elhalasztás? Az árverés sikertelenségét is így kell igazolni. Az elhalasztás, imdnt perjogi műszó egyébként is a imár megújított eljárás más időre áttételét jelenti; a további időszakban nem is halasztásnak, hanem elnapolásnak lenne helye. A Pp. 238. illetve 239. §-a értelmében az ügy kikiáltása a cae-. sura. Ezekből nyilvánvaló, hogy a törvényben nincs homályosság és hogy a törvény értelmében a végrehajtató egyoldalú elállása esetében a Vht. 176. §-a nem alkalmazható, hogy az árverés sikertelensége ésközös megegyezéssel elhalasztása csak az árverési eljárás megnyitása után történés esetében a végrehajtó jelentése alapján vonja maga után a Vht. 176. §-a alkalmazhatását. Ellenkező esetben tág tere nyílnék annak a lehetőségnek, hogy a végrehajtást szenvedő valószínű sérelmére a törvényes hosszabb határidő mellőzésével az ingatlanok a forgalmi árnál alacsonyabb áron kerülnének más kézre. Dr. Antalfy Mihály. Az 1920:XXXVI. t.-c. 49. §-ának azon rendelkezése folytán, mely szerint a mezőgazdasági ingatlanokra vonatkozóan kötött haszonbérleti szerződés a Gazdasági Albizottságnak jóváhagyás végett bemutatandó, felmerül az a kérdés, hogy a jóváhagyás megtörténte előtt birtokba lépett haszonbérlő a jóváhagyás megtagadása esetén az ingatlanon eszközölt beruházása folytán felmerült kárát érvényesítheti-e a haszonbérbeadóval szemben az ingatlan visszabocsátásakor a Pp. 1. §. 2. b) pontja, illetve a Pp. 41. §. alapján azon járásbíróság előtt, melynek területén a haszonbérelt ingatlan elterül? A Polgárijogi Határozatok Tárába 756. sz. alatt felvett elvi jelentő'-iségű határozat szerint: nem joghatályos az a haszonbérleti szerződés, melyet a törvény intézkedésével ellentétben a Gazdasági Albizottságnak jóváhagyás végett be nem mutatnak. Ezen idézett határozatban kifejezett elvből okszerűen következik, hogy az a haszonbérleti szerződés, melyet a hatóság jóvá nem hagyott, szintén nem joghatályos. Ilyen körülmények mellett tehát jogérvényes haszonbérleti szerződés nincs, tehát a haszonbérlő a megkötött szerződésre támaszkodva nem léphet fel a Pp. 1. §. 2. ; b) pontja, illetve 41. §. alapján a haszonbérbeadóval szemben. A kérdés azonban még eldöntve nincs, miután a törvény szószerinti szövege szerint a Pp. 1. §. 2. b) pontja haszonbérleti „viszonyról" és nem ,,szerződésről" beszél. Az előbbi értelme ugyanis tágabbkörű, mint az utóbbié. Viszony alatt értjük két személynek azt a helyzetét, mely szerint egyik a másiktól bizonyos magatartást követelhet, míg a szerződés alatt két egymással ellentétes érdeket képviselő félnek olyan egyező akaratkijelentését értjük, mely szerint egymást kölcsönös szolgáltatásra kötelezik. Az előzőkben tisztáztam, hogy jóváhagyás nélkül nincs jogérvényesILLETÉKESSÉG HASZONBÉRLETI ÜGYBEN.