Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám

293 A biztosított arra kötelezte magát, hogy fizet díjat. Ez a kötelezettség terheli őt. Ha ezt a kötelezettségét megszegi, a biztosító választhat a jogkövetkezmények között: ragaszkodik-e a teljesítéshez vagy hatálytalanítani akarja-e a szerződést. A törvény csak egy időbeli korlátot ír elő: azt, hogy ha a biztosító ragaszkodik a teljesítéshez, úgy a keresetet he kell az utólagos határidő eltelte után 60 nap alatt adnia, mert ha nem, úgy megszűnt a szerződés. A tekintetben azonban nincsen a biztosító korlátozva, hogy mikor intézze a kötelezetthez a figyelmeztető felhívást és mi méltánylást érdemlő komoly ok sem forog fönn arra, hogy kötelezzük őt a felhívásnak haladéktalan elküldésére. Ismétlem: nincsen a biztosítottnak istápolandó komoly érdeke abban, hogy vállalt és őt törvényesen terhelő jogi kötelezettségétől minél előbb ifelszahadultnak érezze magát. A gyorsaság csak a hiztosító érdeke, mert ő kockázatot visel a szerződés megszűnéséig. Dr. Groh István kézikönyve 402—413. lapjain közli a Kúriának 7128/28., a budapesti Táblának 3612/29., a budapesti törvényszéknek 36. Pf. 6291/29., 35. Pf. 5148/29., 24.635/30. és 25.039,30. sz. Ítéleteit, amelyek valamennyien azt mondják ki, hogy a felhívás az elévülési időn belül bármikor megtörténhet. Ugyanezt vallja dr. Gróh — 402. 1. — saját álláspontjának is, — és Kutasi Elemér is — Az új biztosítási törvény magyarázata, 40., 45. 1. — ilykép értelmezi a törvényt. Kis összegű díjakról lévén többnyire szó, sok esetben a járásbíróságok döntenek végső fokon és gyakran a törvényszékek, úgyhogy táblai és kúriai döntés elé ezek a perek ritkán jutnak. A járásbíróságok és vidéki törvényszékek pedig sok esetben azon az állásponton voltak és vannak, hogy halasztott díjak és részletfizetések esetében a 4. §. alkalmazandó és hogy az 5. §. felhívásának azonnal a késedelem beálltakor kell megtörténnie, — mert a biztosítottnak fontos érdeke, hogy ne maradjon soká bizonytalanságban. A vidéki bíróságoknak ez az eljárása a biztosítók körében elégedetlenséget szült és eredményezte a Biosznak lent említendő panaszát. Gyakorlatilag is kivihetetlen, hogy a biztosító a felhívást az esedékesség napján küldje el. A nagyobb biztosító társaságoknak sok ezer biztosítottjuk van, gyakran egy napra sokszáz esedékesség jut és így a lehetetlenséggel határos mindezen felszólítást az esedékesség napján postára tenni. IV. Az előadottakból az folyik véleményem szerint, hogy a felvetett első kérdésre a helyes válasz az, hogy az 5. §-beli felhívást nem kell a mulasztás után haladéktalanul elküldeni, hanem küldheti azt a biztosító az elévülési időn belül bármikor, — a második kérdésre pedig az, hogy a biztosító díjkövetelését érvényesítheti az 5. §. szerint engedett utólagos teljesítési határidő eltelte után hatvan nap alatt.