Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 9. szám

MAGYARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó; BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó ij kivételével. | Egyes szám ára a melléklapokkal 2*40 P. Szerkesztőség: Budapest, I., KarátsonyNitea 9. | g Kám ^ az ejgö félévre 12'— P. Telefonszám: Aat. 538—83 | 8. szám. Budapest. 1933. november hó. XIV. évfolyam. AZ 1927-.X. T.-C. 4., 5. §-AI ÉRTELMEZÉSÉHEZ. Irta: dr. Gold Simon kormányfőtanácsos, ügyvéd. í. A Jogegységi Tanács legközelebb a következő vitás elvi kérdéseket fogja eldönteni: a) „Ha a biztosított a kárbiztosítás hatályának beállta után fizetendő díjat az esedékességkor, vagy a neki engedett halasztás elteltéig, nem fizeti meg: a biztosítónak az 1927:X. t.-c. 5. §-ában előírt figyelmeztető felhívást a teljesítés elmulasztása után haladéktalanul kell-e elküldenie, vagy elküldheti azt a k. t. 487. §-ában meghatározott elévülési időn belül bármikor?" b) „Ha a kárbiztosítás hatályának beálltakor, vagy még ez előtt, esedékes díj megfizetésére a biztosító a kötelezettnek halasztást engedett és a fél a halasztás elteltéig a díjat nem fizeti meg: a biztosító díjkövetelését az 1927:X. t.-c. h. §-a szerint előzetes felhívás nélkül a 30 napi törvényes utólagos teljesítési határidő eltelte után 60 nap alatt, -— vagy pedig az 1927:X. t.-c. 5, §-a szerint előzetes felhívás mellett megszabott utólagos teljesítési határidő eltelte után 60 nap alatt érvényesítheti-e?" A feltett kérdésekre adandó választ a következőknek megfontolása fogja befolyásolni. II. Az 1927 :X. t.-c. megalkotását főleg az a körülmény tette szükségessé, hogy a kárbiztosftott az első díj után a szerződésből kiugorhatott. A szakkörök folyton sürgették, hogy ez a lehetetlen állapot szüntettessék meg, — a kárbiztosítási szerződés is olyan szerződés legyen, mely kötelezi mindkét szerződő felet,és amelynek folyományaként nemcsak a biztosító legyen köteles kockázatot viselni, hanem a biztosított is tartozzon nem csupán az első, hanem a következő szerződési években is díjat fizetni. A kereskedelmi törvény nem tartalmazott pontos intézkedést arra vonatkozóan, hogy az első díj mikor fizetendő. A 473. §. csak annyit mondott, hogy a szerződő fél köteles a díjat kellő időben megfizetni, azt azomban nem határozta meg, hogy mikor áll be ez a kellő idő. Minthogy a díjfizetésben való késedelemhez fontos következmények fűződnek, súlya van annak, hogy a díj esedékessége naptárszerű pontossággal állapíttassék meg és a modern törvények tényleg ily módon intézkednek is (német törvény 35., osztrák törvény 23., svájci törvény 19. §-ai). Az