Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 3. szám - Az igényperek csökkentésének módja

96 szövegi tilalom híjján kaphat az alperes beleegyezése nélkül is részletkedvezményt, de az ugyanazon ítéletiben marasztalt alperes már nem. Rettenetes cháosz! Ha a törvényt szószerint alkalmazzák. Ha a lényeget keressük és akarjuk alkalmazni: meg kell adni a biró részére a részletfizetés megszabásának jogút mindkét fél javáru függetlenül az ellenfél beleeggezésélől. Kínálkozik egy analógia a büntető jogból. A büntető biró felfüggesztheti a büntetés végrehajtását, ha attól az alperes jövőbeli magatartására nézve kedvezi) hatást remél, függetlenül a sértett beleegyezésétől. Adhasson a polgári biró is a sokszor a fizetés elmaradásában csak hibás és nem bűnös, sőt mostanában igen sokszor vétlen adós félnek — nem tartozás elengedést, hanem részletfizetési kedvezméngt, ha ettől a fizetés nagyobb valószínűsége- s az elmarasztalt vagyoni státusának megmentése remélhető. Az adósvédelem és a hitelezővédelem ökölharcában így állana be a kiegyenlítődés és meggyőződésem, hogy mindkét szemben álló fél jobban járna vele, mint a mostani szabályozással. AZ IGÉNYPEREK CSÖKKENTÉSÉNEK MÓDJA. Irta: dr. gyergyóremetei Bálás Gábor ügyvédjelölt. Budapesten a központi kir. járásbíróságnál az 1932. év folyamát! (i.">44 igénypert tettek folyamatba és jelenleg is az igényperek csökkenő tendenciája mellett (1931-ben 7966-ot tettek folyamatba) még 10 bírónak és segédhivatali tisztviselőnek töltik ki ieljes munkakörét. Ehhez még hozzá kell számítani azt a munkát, amelyet az igényperek központi kezelése (iktatás, lajstromozás, kiosztás, irattári kezelés) igénybe vesz. Látjuk tehát, hogy milyen apparátust mozgat meg az igényperek lebonyolítása, a fellebbezésre került ügyeket nem is számítva. Az igényperek csökkenését főleg a sikeres végrehajtások csökkenése vonta maga után. Azonban ma sem ritkaság, hogy a hitelező csak a végrehajtás foganatosítása után értesül arról, hogy adósának polgári kényelemmel berndezett lakása igénylő felperesek ingóságaival van tele. Milyen jogcímeken szoktak ezek az igénylők fellépni? A közös háztartásban élők ingóságainak egymás adósságaiért való lefoglalásától eltekintve a szokásos felperesi állítások szerint a l el peres vagy tula jdonjog fenntartással adta el az ingókat, vagy a másik igénylő megvette az ingóságokat, de otthagyta az adósnál használatra, a harmadik pedig szívességből vagy kölcsön adta azokat a végrehajtást szenvedőnek, stb. Az igénylő legtöbbször szerződések és tanuk seregét produkálja ennek bizonyítására a végrehajtást szenvedővel karöltve. Ezek a jogügyletek azonban, ha tényleg úgy is történtek, mint ahogy azt a tanuk előadják, igen gyakran csak abból a célból keletkeztek, hogy a rokonok és barátok valahogy megmenthessék az eladósodott bútorzatát. Ezeket az igénypereket a felperesek rendszerint meg is nyerik, mert alig akad bizonyítéka a végrehajtató alperesnek az igénjdő állításaival szemben.