Magyar jogi szemle, 1933 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1933 / 3. szám - Bűnvádi eljárásunk gyorsítása

88 értenek és így a bűnügy sokszor egyenlő elbánásban részesül a cselédüggyel, marhalevél-üggyel vagy a kóbor kutyák elleni intézkedésekkel. Pedig vidéki ügyek nyomozásánál a községi hatóságok általában nem mellőzhetők; hiszen köztudomás szerint ezek a szereplők életviszonyait, hibáikat, természetüket, vágyaikat, egyéni sajátságaikat, a bűntettes személyét és életének lényeges körülményeit közvetlen tapasztalat alapján legjobban ismerik, de e hatóság legközelebb is állván a bűncselekmény színhelyéhez, leggyorsabban s a felek legkevesebb zaklatásával nyomozhat. A helyi rendészet különös alkalmassága tehát abban rejlik, hogy lokális tájékozottság tekintetében leletté áll a centrális hatóságnak, a bűncselekmény felderítésében való első intézkedésekben előnyben van a vizsgáló biró felett is. Mellőzhetetlen tehát, hogy az ilyen bűnügyi nyomozásokat az elöljáróságnak arra legmegfelelőbb tagja, lehetőleg a községi jegyző végezze, kinek általános műveltsége és a községi közigazgatási tanfolyamon elsajátított elméleti képzettsége alapján is fel kell ismernie a nyomozás körébe eső teendőket (Badenben pl. csak az lehet nyomozóhatósági tag, vagy közeg, kinek személyéhez az igazságügyi hatóság is hozzájárult és ezért itt a rendőri hatóságok tagjai és közegei felett az ügyészség vezetője fegyelmi jogkörrel bír.) Az ügyésznek pedig a fentebb már említett és minden nyomozóhatósággal szemben fennálló ellenőrző és irányító tevékenységével kell a nyomozásnak mielőbbi sikeres befejezése érdekében közreműködni. De e tekintetben felette kívánatos az is, hogy az ügyész a ifőszolgabirósági székhelyeken havonkint tartott járási értekezleteken is a szükséghez képest megjelenjen és ott a jegyzőkkel való közvetlen érintkezés alapján adja meg a szükséges felvilágosításokat és utasításokat. A jegyzőket utasítani kellene, hogy a kezükön levő nyomozások iratait vigyék magukkal a járási értekezletre az ügyésszel való megbeszélés céljából. De ezen felül instruálhatják az ügyészek a jegyzőket nyomozati kiszállásaik alkalmával is. Ha az ügyész ily módon a nyomozás menetét állandóan kézben tartja s a szükséges kítanítást megadja, nem fog előfordulni az az eset, hogy a nyomozó hatóság elintézetlenül küldi be a nyomozási iratokat a kir. ügyészséghez, mert pl. a tanú nem jelent meg az idézésre, vagy betegen fekszik, vagy más faluba költözött, stb., — hanem tudni fogja, hogy a meg nem jelent tanút elő kell vezettetni, a beteg tanút a lakásán kell kihallgatni, ha pedig más községbe költözött, ennek az elöljáróságát közvetlenül kell megkeresni az azonnali kihallgatás iránt stb. Ha meghatározott, arra legalkalmasabb közeg végzi a nyomozást, annak nemcsak büntetőjogi, hanem krimináltaktikai ismeretei is oly módon fejlődnek, hogy a nyomozás gyors és mozgékony eljárására alkalmas lesz. Különben is egy-egy községben évente nem sok deliktum fordul elő, túlzott tehát az az aggodalom, hogy a nyomozás a jegyzőt túlságosan megt rhelné. V. A nyomozás alapossága érdekében vetette fel Mendelényi László kúriai biró úr azt a megbeszélést igénylő gondolatot, hogy a vallomások megnyugtató felhasználása céljából az előkészítő eljárás