Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A bírói végrehajtás útján lefoglalt ingók értékesítése

55 becsülel felett, kell, hogy oly tulajdonságokkal bírjon, melyeket egy alkalommal az országos ülésben jelezni bátor voltam s miután az ott elmondottak erős meggyőződésemet képezik, azokat ma ismételni időszerűnek tartom. Kell, hogy mindenekelőtt magán vegyen erőt és leküzdje a szenvedélyt és indulatot, mely többé-kevésbbé minden ember keblében honol, kell, hogy e terem küszöbét átlépve mellőzze a nép, faj, vallás és a politikai pártszínezet tekinteteit, kell, hogy kibontakozzék a rokonság, barátság és bajtársság kötelékeiből; kell, hogy érintetlenül hagyják az igéző mosoly és könny, a térdrehullás és fenyegetés, nem szabad emellett, hogy keble elfásuljon, de a peres ügyek elintézése alkalmával a tárgyilagosság oly színvonalára kell emelkednie, ahol a személy ködfátyolként elenyésszék és csak a törvény álljon lelki szemei előtt. Ekkor ütötte meg a mértéket.' Sajnálattal emlékezett meg az elnök arról, hogy az országbíróval együtt a személynök, a szeptemvirek, az itélőmesterek is eltűntek bírói székünkből és hetyükbe új elnevezésű birói személyek kerüllek. Kívánatosnak tartaná azt, ha arra hivatott szakférfiú tüzetesen és átfogóan ismertetné s bíráló megítélésben részesítené egész birói szervezetünknek újabbkorú kialakulását is. Ezzel talán el lehetne érni azt a célt, hogy a racionalizálás jelszava alatt még a gondolata se merüljön fel olyan reformnak, amely egységes birói szervezetünknek egyik-másik alkotórészét vég; szükség és célszerű pótlás nélkül megsemmisíteni kívánja. Csak ahhoz értő és rendkívül óvatos kezekkel szabad hozzányúlni igazságszolgáltatásunk sok viharral dacolt struktúrájához, hogy az továbbra is sziklavára maradhasson a jognak és az igazságnak. Sajnálkozását fejezte ki az elnök afelett, hogy az eltelt törvénykezési évben annakfolytán, hogy az 1931:XXVI. t.-c. alapján kiküldött országos bizottság elnökéül választatván meg. törvényhozói kötelességei sokkal inkább hátráltatták birói gyakorlata ellátásában, mini a korábbi években. Ugy vélte azonban, hogy ez elől a megbízatás elől, amellyel sem javadalom, sem dísz, sem egyéb előny nem jár, csak munka és felelősség, hazánk mostani válságos helyzetében kitérnie nem szabad. Rámutatott arra, hogy a birói és ügyészi kar, bár az illetményeket ismételten csökkentették és a létszámleszállítások is újabb áldozatokat kivannak a kartól, mégis zúgolódás nélkül teljesíti felelősségteljes hivatását. Befejezésül megemlítette, hogy (Javaid Istvánt, a Kúria másodelnökét a Magyar Jogász-Egylet elnökéül választotta, Magyar István koronaügyész pedig a VI. fizetési csoport jellegét kapta meg. Az ő üdvözlésükkel fejezte be az elnök nagyszabású évnyitó beszédét. A budapesti kir. ítélőtábla teljes ülésén a gyengélkedő dr. Degré Miklós elnök megnyitó beszédét dr. Bakó József, a tábla másodelnöke olvasta fel. Ez a beszéd összefoglaló és áttekintő tanulmány a bűnvádi perrendtartás időközbeni módosulásairól. A bűnvádi perrendtartás — így kezdi a tanulmány — hét éven át volt érvényben a maga teljes eredetiségében. 1907-től kezdve azután sorozatosan következtek be a különböző módosítások, amelyek következtében számos intézkedés hatályon kívül helyeztetett, egyes intézkedések helyébe pedig más rendelkezések léplek. Különösen beható kritikáját találjuk a beszédben az 1914. évi Bpn. ama rendelkezésének, amely szerint az esküdtek döntése az anyagi jog alkal