Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A bírói végrehajtás útján lefoglalt ingók értékesítése

56 mazása kérdésében revízió tárgyúvá tehető és amely az esküdteknek befolyást enged a büntetés kiszabására. A világháború eseményei a büntetőjog terén már évekkel előre vetették árnyukat, amennyiben már 1912-ben felhatalmazást kapott a kormány a gyorsított bűnvádi eljárás és a rögtönbíráskodás életbeléptetésére. Majd a háború alatt életbeléptek a különböző gyorsított eljárások. Ma már ezek az eljárások a jogtörténet körébe esnek és ebből az időből csupán, kél hatályban lévő emlékünk van: egyik a statáriális eljárás, másik az uzsora bírósági ügyekben követendő eljárási rendelet. Ez utóbbi ugyan az összeomlás után adatott ki, gyökerei azonban a háborús jogba nyúlnak vissza. Kitér ezután a tanulmány az esküdtbíráskodás visszaállításának kívánságára és kiemeli, hogy az eskiidtbíráskodás ellen felsorakoztatni szokott szempontok mellett van még egy, amely éppen a mai viszonyok között különösen jelentőséggel bír. Ez: a kincstár anyagi érdeke, amely nem engedi meg oly drága intézmény visszaállítását, amilyen az esküdtbíráskodás- Az esküdtbiróságok működésének szünetelésén kívül más intézkedések is vannak, amelyek erősen megváltoztatják eljárási jogunk képét. Ilyen a törvényszéki cgyesbirói intézmény és a perorvoslatok erős korlátozása. A semmiségi panasz jellege is némely téren erősen megváltozott. Ha tekintjük az utóbbi évtizedben megalkotott eljárás jogi törvényeket — ezzel végződik a tanulmány — azokon fel lehet ismerni az eljárás olcsóbbátétele iránti törekvést. Ezt támogatni kell, bár a takarékosság elvének a jogszolgáltatásban való érvényesülése nem mindig alkalmas a jogszolgáltatás színvonalának emelésére. Vargha Imre — egyetemi professzor. Egészen kivételes képességeinek és párját ritkító munkásságának megfelelő ritka kiüntetésben részesült dr. Vargha Imre pénzügyminisztériumi államtitkár, a budapesti tudományegyetemi közgazdaságtudományi kar ineghivott szakelőadója, lapunk szerkesztőbizottságának tagja. A Kormányzó Ur () Eöméltósága a pénzügyi jogi irodalom művelése és az egyetemi oktatás terén szerzett érdemei elismeréséül a tiszteletbeli egyetemi nyilvános rendes tanári címet adományozta neki. Vargha Imre mindenekfelett álló pénzügyi jogi tudása ennél méltóbb és — egyéniségét ismerve — neki kedvesebb elismerésben aligha részesülhetett volna. A budapesti egységes birói és ügyvédi vizsgáló bizottság. Lapunk f. évi januári számában közöltük a budapesti ügyvédi kamara állal az egy MLies birói és ügyvédi vizsgálóbizottságba megválasztott tagok névsorát Időközben megtörténtek » kinevezések is. Az erről szóló rendelkezés a Budapesti Közlöny f. évi január 12. számában jeleni meg s a következőképen szól: A m. kir. i!/azsáijü(ji)iniiű.s:ter az 191vi:LHI. t.-c. 19. §-a alapján a budapesti egységes birói és ügyvédi vizsgálóbizottság elnökhelyetteseinek számát 14-ben, tagjainak számát pedig a budapesti ügyvédi kamara választmánya által választolt kamarai tagokkal együtt összesen bO-ban állapította meg és ennek megfelelően az 1932. év január hó 1. napjával kezdődő három év tartamára kinevezte a vizsgálóbizottság elnökévé dr. Degré Miklós budapesti kir. ítélőtáblai elnököl, elnökhelyetteseivé dr. Qsvqld Istvin. a m. kir. Kúriának VI. fizetési csoport jeligével felruházott másodelnökéi.