Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 2. szám - A büntető bíróság ítéletének kihatása a polgári bíróságra

37 A nemleges válaszom már önként folyik a fent hivatkozott cikkemben felhozott érvekből. Ezeket mind fenntartom, mert az az erős meggyőződésem, hogy igazam van, mely felfogásom különben azonos a külföldön, pl. Németországban uralkodó felfogással (1. id. cikkem végén). Ez alkalommal még néhány érvet hozok fel annak a felfogásomnak az indokolására, hogy a marasztaló büntető ítélet nem képezheti akadályát annak, hogy a polg. biróság a magánjogi igény tárgyában hozandó Ítéleténél a bizonyítékokat szabadon ne mérlegelhesse és egyáltalában úgy mint bármely más polg. perben szabadon és önállóan mozoghasson. A 198. sz. elvi határozatot huszonöt évvel ezelőtt hozták. Azóta sok magánjogi és büntetőjogi törvényt hoztak, amelyeknek egyike sem erősíti meg az elvi határozat álláspontját, sőt ellenkezőleg. Azóta életbelépett a Pp. Ennek 270. §-a megadja a jogot a bírónak, hogy a bizonyítékokat szabadon mérlegelje; kizárja ezt csak ott, ahol maga a törvény kivételt tesz. Ilyen kivételt a mi esetünkben a törvény nem tesz. Épen erre való tekintettel a judikatura már számos esetben a t98. sz. elvi határozat merevségét kénytelen volt áttörni (1. ezeket az eseteket a fent id. cikkem 37. old. és Kovács: Polg. Prdts. magyarázatának 659. old., stb.). De nemcsak a Pp. 270. §-ára való tekintettel, hanem az elvi határozat hozatala óta keletkezett és kifejlődött anyagi jogi tételekre •való tekintettel sem tartható fenn többé az az elvi határozat. A btő. törv. értelmében a beszámítást kizáró okok ugyanis az öntudatlan állapot, a veszélyes fenyegetés és kényszer, a jogos önvédelem, jogos önsegély, stb. Ezeket a körülményeket bíróságaink rendesen úgy tekintik, mintha azok csak a büntető ügyekben bírnának jelentőséggel. Ez pedig tévedés, ezek a polg. perekben is nagy jelentőséggel bírnak. Ezt is elnézik az elvi határozat hívei, valamint azt is, hogy azokat a fontos körülményeket — mintán azok anyagi magánjogi szabályok — a polg. birónak kell mérlegelnie és alkalmaznia, midőn magánjogi igények felett dönt, nem pedig a büntető birónak. Ez annyira magától értető, hogy kár a lelett még vitatkozni. Ezek, nemcsak a büntetőjogban, hanem a magánjogban is szabályozott fontos körülmények a következők: Az öntudtalan állapotról a Mtj. 1718. §-a, a fenyegetés és kényszerről az 1006. §-a, a jogos védelemről az 1712. §-a, a jogos önsegélyről 1713., 1714. §-ai rendelkeznek. Ezek a magánjogi fogalmak — amelyek közül egyszerűsítés okából itt csak néhányat sorolok fel — az elvi határozat hozatalakor nem voltak még kifejlődve. Ma már pedig egy modern magánjogi judikatura ezeket nem nélkülözheti.