Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - A kamat és a késedelmi kártérítés új szabályozása

16 állít fel eltérő szabályokat, hogy végül a késedelmi kamatnak az adós vétkességéhez igazodó kártérítési jellegét teljesen figyelmen kívül hagyja. Minthogy azonban az 5610/1931. M. E. számú rendelet mindezeknek a hibáinak és tévedéseinek ellenére is ma tételes jogszabály, meg kell kísérelnünk azt jogrendszerünkbe beleilleszteni. Ez a kísérlet az ezidőszerint érvényes kamatjogszabályok sematikus összeállítása szempontjából a következő eredményre vezet : A) Tiszta kamat: a) Ha a kamatkötelem szerződés jogcímén alapul, úgy a bírói uton érvényesíthető kamat maximális mértéke: az 5610/1931. M. E. számú rendelet életbelépése előtt lejárt kamattartozásnál 8 % (Rend. 5. §.) a rendelet életbelépése után lejáró kamattartozásoknál viszont magánfelek között 12 % (Rend. 6. §.), ha pedig a hitelező pénzintézet, ugy a 6070/1931. M. E. számú rendelettel kategóriánként és ügyleti fajtánként eltérő (9.5—11.5 % között változó) kamatláb (Rend. 7. §.). b) Ha viszont a kamatkötelem jogcíme törvényen alapul, vagy pedig ha a szerződéses kamatnál a felek a kamat mértékét nem állapították meg, ugy az ilyen kamattartozás mértéke ezentúl is a törvényes kamatláb lesz (1895:XXXV. t.-c. 1. §.) S) B) Késedelmi kártérítés: a) Ha a felek a késedelmi kamatot szerződésben kötötték ki, úgy annak maximális mértéke magánfelek között 12% (Rend. 5. és 6. §§.), — pénzintézetek ilyen követeléseit illetőleg pedig a 6070/1931. M. E. számú rendelet szerinti változó kamatláb. b) Ha a késedelmi kártérítés jogcíme törvényen (vagy azzal egyenértékű állandó birói gyakorlaton) alapul, avagy ha a késedelem esetén teljesítendő kamatkötelezettséget szerződés állapítja meg, anélkül, hogy annak mértékét is előre megjelölné, viszont a kötelezettség mértékét mindkét esetben az 5610/1931. M. E. számú rendelet életbelépése előtt hozott jogerős birói ítélet (birói egyezség) szabta meg, úgy az ilyen késedelmi kárkövetelés a rendelet életbelépése után végrehajtási úton csupán 12% erejéig érvényesíthető. (Rend. 5. és 14. §§•) c) Ezzel szemben a rendelet életbelépése után hozott birói ítélettel (vagy birói egyezséggel) megállapított, törvényen alapuló késedelmi kártérítés maximális mértéke a mindenkori törvényes kamat. (Rend. 14: §•) * Az itt tárgyalt rendeletnek a kamatkérdést érintő egyéb intézkedései jelen fejtegetéseink körén kívül esnek ugyan, mégis a teljesség kedvéért, mint a korábbi jogszabályoktól eltérő új intézkedést, ezek 6) V. ö. Grossthmid: Fejezetek II. köt. 111. §.