Magyar jogi szemle, 1932 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 1. szám - A részvényesnek u. n. kérdezési joga

5 kat kifejezni. Ilyenek a gyógyíthatatlan idióták, akiknek az élete szintén absolnte értéktelen s hozzátartozóikra vagy az államra és a társadalomra csak rettenetes teher. Az ilyen szerencsétlen egyénekre, akiknek az élete valóban értéknélküli és céltalan, akiket szenvedéseiktől megszabadítani tehát nem bűn, de szinte erkölcsi kötelesség, ezekre nézve vitatja Binding az euthanasia jogosultságát és konkrét javaslatot is dolgozott ki ennek a megvalósítására (egy testi betegségekkel foglalkozó orvos, egy elmegyógyász és egy jogászból álló hatóság mondaná ki az euthanasia szükségét). Ez a nagy feltűnést keltett jogászi javaslat tűzte napirendre különösen német orvosok és jogászok körében az euthanasia kérdését, melyből minket ezúttal főként az idióták hivatalos megsemmisítésének gondolata érdekel, valamint az ennek folyományaként felvetődött az a további kérdés, hogy az ily értéktelen egyének nemzéséből származó méhmagzatok megölése eugenikai szempontból nem lenne-e kívánatos. (Folytatjuk.) A RÉSZVÉNYESNEK U. N. KÉRDEZÉSI JOGA. Irta: Dr. Schuster Rudolf. Mindenki tudja, hogy a részvényjogi reform kérdése nálunk már nagyon régóta napirenden van. A míg azonban mondhatni Európaszerte a reformokat majdnem minden államban — még a konzervatív Angliában is — el is készítették és életbe is léptették, nálunk ez a kérdés — habár már elsőrendű előmunkálatok állanak rendelkezésre — még mindig csak az előkészülés stádiumában van. A reform előmozdítása érdekében a magyar jogászegylet kiküldött mintegy negyven tagu bizottságot. Ennek a bizottságnak a feladata, az 1930-ik évben nyilvánosságra került német részvényjogi törvényjavaslat tervezetét (az u. n. Schlegelberger-féle tervezetet) beható tanulmány, bírálat és megvitatás tárgyává tenni abból a szempontból, hogy mennyiben volnának a tervezetnek egyes rendelkezései a mi részvényjogi reformmunkálatainknál — a hazai viszonyokat figyelembe véve — felhasználhatók és értékesíthetők. Ez a bizottság — miután a mintegy husz véleményezőnek kiosztott egyes fejezeteket tárgyazó vélemények beérkeztek — a jelen cikk írójának elnöklete alatt 1931. évi október havában megkezdte érdemleges tárgyalásait, amelyeket a teljes anyag feldolgozásáig folytatni fog. Habár nem tartozik szorosan véve a jelen cikk keretébe, érdemes megjegyezni, hogy ez a bizottság már első ülésében egyhangúlag arra az elvi álláspontra helyezkedett, hogy a reformot olykép javasolja, hogy az egész részvény jogot azaz az arra vonatkozó összes jogszabályokat az ötvenötéves kereskedelmi törvényből ki kell emelni és az egész részvénytársasági jogot — minden novelláris módosítás vagy kiegészítés mellőzésével — egységes törvényben szabályozni kell.