Magyar jogi szemle, 1931 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1931 / 1. szám - 1930: V. t.-c. a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról

41 S. O. S. I t mutató a szociális, karitatív és közhasznú intézményekhez és eljárásokhoz. Irta: báró Szentkeresztyné Nyegre Rózsi. Ez a népszerűen megírt, hézagpótló füzet mindazoknak, akik a szociális és karitatív intézményekre és eljárásokra rászorulnak, kíván útmutatással segítségére lenni. E hasábokon ez a könyv számos jogi (örökbefogadás, törvényesítés, fiatalkorúak bírósága stb.), különösen közigazgatási jogi (iparűzés, tanügy, illetőség, külföldiek a magyar állam területén stb.) vonatkozása révén érdemel említést. Az Orion irodalmi vállalat kiadása. Ára 5 pengő. Dr. Angyal Pál akadémiai székfoglalója. „4 közigazyulásellenesség büntetőjogi értékelése címen tartotta dr. Angyal Pál rendes tag, lapunk főszerkesztője székfoglaló értekezését. A tanulmány központi kérdése a büntetőjog tudományának az a rendkívül vitás problémája, vájjon minőségileg avagy csak mennyiségileg különböznek-e egymástól egyfelől a szoros értelemben vett bűncselekmények (büntettek és vétségek), másfelől a büntetés alá cső közigazgatásellenességek (kihágások). A nagy irodalmi apparátusra támaszkodó tanulmányban szerző mindenekelőtt az elméletek fölött tart kritikai szemlét, majd megismertet saját álláspontjával, melynek lényege, hogy a közigazgatásellenesség jogi természetét tekintőleg más, mint a bűntettben megnyilvánuló jogellenesség. A büntető igazságszolgáltatás terén beéri az állam, ha az emberek megmaradnak az etikai minimum síkján, — a közigazgatás körében azt követeli az állam, hogy az etikai minimum síkjáról a szociális maximum síkjára emelkedjünk. Más e két cselekménykategoriánál a norma-címzettek köre, más a jogellenesség, a bűnösség és a büntetés. A fejlődés iránj'a odamutat, hogy önállósulni fog az u. n. közigazgatási büntetőjog. Tanulmányának befejező részé ben Angyal Pál reávilágított még arra az érdekes kapcsolatra, mely a felvetett probléma mindenkori állása és a rendőrállam, jogállam és kultúrállam ideológiája között felismerhető. 1930:V. t.-c. a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról. A kereskedelmi törvény (1875:XXX\TI. t.-c.) a kereskedelmi társaságnak tudvalévően négy válfaját ismeri, ú. m. a közkeresti társaságot, a betéti társaságot, a részvénytársaságot és a szövetkezetet. Az 1930:V. t.-c. az említettek mellé új, — hazai tételes jogunkban eddig ismeretlen, de egyes külföldi jogokban már régóta meglevő — társasági formaként behozza a korlátolt felelősségű társaságot, amellyel a kereskedelmi társaságok száma ötre emelkedett. Mint hatodik válfaj, ELŐADÁSOK.